A futballpályán gólt is kell rúgni, és azt is el kell kerülni, hogy gólt kapjunk
A cselekvés irányát tekintve kétféle motiváció létezik.
Az egyik, amikor a cselekvés hajtóereje az, hogy egy kívánt, kellemes végső állapotot előállítsunk. Tehát vágyunk valamire, és haladunk a vágyott végeredmény irányába. Közelítünk hozzá. Ezt úgy hívom, hogy közelítő motiváció.
A másik, amikor egy kellemetlen helyzetet akarunk megelőzni vagy elkerülni, esetleg – ha már benne vagyunk -, eltávolodni tőle.
Ezt úgy hívom, hogy megelőző (vagy távolodó) motiváció.
Közelítő motiváció
Konkrét, vágyott célok megvalósításához feltétlenül szükséged van közelítő motivációra.
Elindítani egy vállalkozást.
Kifejleszteni egy új szolgáltatást.
Megtervezni egy kampányt.
Felvenni egy vezetői kaliberű embert a csapatodba.
Tegyük fel, hogy eldöntöd, hogy megduplázod az árbevételedet. Ennek érdekében közelítő motivációdat mozgósítva sok mindent tehetsz.
Célokat tűzhetsz ki. Vizualizálhatod a kívánt végeredményt. A duplázásnak elkészítheted a stratégiáját – milyen szolgáltatást, milyen struktúrában, milyen áron kiknek fogsz kínálni.
Felkereshetsz olyan sikeres cégtulajdonosokat, akiknek szintén sikerült duplázni, és meríthetsz az ő gondolkodásukból és a sikereikből. Készíthetsz éves, negyedéves, havi és heti terveket. Ha kell, adott munka határidőre való elkészítéséhez fennmaradhatsz egész éjjel.
A lényeg az, hogy a bevételed duplázásának gondolatával folyamatosan, rendszeresen foglalkozz. Közelítő motivációval végrehajtott feladatok sokaságán keresztül fogsz eljutni ahhoz a pillanathoz, amikor ki tudod jelenteni, hogy sikerült megduplázni az árbevételedet.
Tehát ez a közelítő típusú motiváció. Ez azt biztosítja, hogy egyáltalán haladj egy elképzelés megvalósítása felé.
Ez a típusú motiváció minden stratégiai céloddal kapcsolatban elég erősnek kell lennie. Legyen szó vállalkozásod növekedéséről vagy egészségi állapotod javításáról, vagy a párkapcsolatodról. A közelítő motivációd megteremtéséért tenned kell.
Megelőző (távolodó) motiváció
A másik típusú motivációt a legjobban egy viccel tudom meghatározni.
Egy riporter gyári munkásokat faggat a munkájukról, és egy idős bácsitól megkérdi, hogy mióta dolgozik a gyárban. A válasz: “Amióta megfenyegettek, hogy kirúgnak.”
A bácsi motivációjának az iránya az volt, hogy megelőzze, hogy kirúgják. Tehát ő egy kellemetlen végeredményt akart megelőzni. Ez egy példa a megelőző motivációra.
Akkor is ez a fajta motivációs irány lép életbe, amikor egy már kialakult rossz, tehát kellemetlen helyzettől próbálsz eltávolodni. Például van egy munkatársad, aki valamikor nagyon jól végezte a munkáját. Majd pár év után lassan, de biztosan a teljesítménye elkezdett romlani. Érezted, hogy probléma van, igyekeztél kezelni a helyzetet. Beszéltél vele. Adtál neki visszajelzést. Áttekintettétek a munkáját, a tudását, a képességeit. Ígérte, hogy jobban fog dolgozni.
De a helyzet nem változott. Az ő területén az eredmények egyre rosszabbak lettek, sőt, ez kihatott más osztályok eredményeire is. Nem csak ő, de a közvetlen környezete sem érezte már jól magát. Az eredményeket látva nyilvánvalóan te sem.
Nem volt tovább, el kellett bocsájtani. Azzal, hogy őt elküldted a cégtől, elkerülted a helyzet további romlását, és megnyitottad a lehetőséget arra, hogy – egy leendő új munkatárs által – a dolgok jó irányba menjenek.
Tettél azért, hogy eltávolodjatok a kialakult kellemetlen helyzettől.
Az egyszerűség kedvéért maradjunk annál, hogy megelőző motiváció.
Erre a motiváció típusra is szükséged van egy elképzelés megvalósításához. Meg kell tanulnod felmérni és kezelni a kockázatokat. Ezeket fontos, hogy amennyire csak lehet, megelőzd. Amikor kialakul egy nem kívánt, kellemetlen helyzet, akkor fontos, hogy abból kimássz, attól eltávolodj.
Ez a motiváció típus abban segít, hogy biztonsággal haladhass a célok felé. Abban, hogy megelőzd a várható nehézségeket.
Például egy új projekt indítása előtt készítesz egy kockázat-kezelési tervet is. Hogy előre felkészülj a kockázatokra és azok kezelésére. Hogy ne érjenek meglepetések.
A kétféle motiváció típusra egy autó működésében is találunk “példát”.
A motor, az üzemanyag, az erőátviteli szerkezetek, a futóművek, a gázpedál stb. a közelítő motivációnak felelnek meg. Ezek biztosítják, hogy az autó tudjon haladni a cél felé.
A kasztni, a fékpedál, a kormánykerék, a sebességváltó, a fényszórók, a biztonsági öv, az ABS, a légzsák – és még hosszasan lehet sorolni a megannyi funkciót vagy tartozékát egy autónak mind azt a célt szolgálják, hogy az autó biztonságban jusson el a célig.
A kétféle motiváció egyensúlya
Az élete során minden ember többé-kevésbé mindkét típusú motivációt használja. Helyzet függvénye, hogy mikor melyiket.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy minden embernek van egy domináns motivációs típusa. Vannak a céltudatos, vállalkozásukat határozottan és nagy lendülettel építő emberek – az ők domináns motivációjuk a közelítő. És vannak az óvatosabb, sokat elemző, tervező, lassabban haladó emberek (például én) az ők domináns motivációjuk a megelőző.
Ha hosszabb időn keresztül csak álmodoztál egy elképzelésről, úgy, hogy semmit nem tettél érte, akkor valószínű, hogy nálad a megelőző típusú motiváció a domináns.
Ha viszont úgy ismered magad, mint aki gyorsan dönt és gyorsan a tettek mezejére lép, esetleg le is hagy másokat, és utólag néha azt tapasztalja, hogy a gyorsaság túl sokba került, akkor valószínű, hogy a te esetedben a közelítő típusú motiváció a domináns.
Mindkét irányú motivációs dominanciával lehetünk sikeresek, és minden vállalkozó használja mind a két típusú motivációt. Azonban mindenkinek van egy hajlama, hogy az egyiket gyakrabban használja, mint a másikat. Saját magad domináns motivációs stratégiáját ugyanúgy fontos ismerned, mint a kezed alatt dolgozó emberekét is.
