Boér Tamás

A vezetésnek a bőségszemléletre épülő felfogása és eszköztára

A bőségszemléletű vezetés a vezetésnek egy holisztikus felfogása. Vallja, hogy az ember több, mint egy pislogó molekulahalmaz. A vezetőnek ugyanúgy, mint a munkatársainak az erőforrásai négy dimenzióban vannak: fizikai, intellektuális, érzelmi és spirituális dimenziókban. A bőségszemléletű vezető mind a négy dimenziót érti, és uralja őket. Mind a négy területen az erőforrások optimális kihasználásra törekszik.

A bőségszemléletű vezető bőséget feltételez a világról, benne elsősorban az emberekről. Gondolatvilágát a következő domináns hitek uralják:

• Az ember nem áldozat, hanem alkotó és teremtő. Képes a semmiből valamit létrehozni.
• Ha isten adott báránykát, akkor adott legelőt is. Ha adott problémát, akkor adott megoldást is.
• Még rengeteg minden létezik azon túl, amit eddigi élete során megtapasztalt. Törekszik rá, hogy minél többet felfedezzen. Vállalkozásában erős az innovációs jelleg.
• Számára mindhárom területet fontos jól vezetnie: saját életét, a vállalkozását és a vállalkozásában vele együtt dolgozó munkatársait is.
• Legfontosabb eszköze a vezetéshez saját maga. A személyisége, a gondolatai, az érzései, a hitrendszere, a kisugárzása, a megnyilvánulásai, ahogyan viszonyul a világhoz, benne önmagához és más emberekhez.
• Tudja, hogy vállalkozásának elsődleges korlátai az ő saját, személyes korlátai, így folyamatosan azon van, hogy azokat lebontsa. Teszi ezt életének mind a négy dimenziójában.

A bőségszemléletű vezető élete minden területén teljes felelősséget vállal, ebbéli fejlődésükben munkatársait is segíti.

Erős küldetéstudat jellemzi, a “Miért?” kérdésre erősen motiváló – pénzen túlmutató – válaszai vannak.

Értékei jól meghatározottak, hosszú és rövid távon egyaránt a jövőt szolgálják.

Kristálytiszta és vonzó jövőképe van.

Ennek eléréséhez stratégiát alkot. A stratégiában meghatározott stratégiai célokra tervet készít, az erőforrásokat ehhez rendeli. A stratégiai célokat soha nem téveszti szem elől.

A lenni-cselekedni-birtokolni hármasát együtt és egyszerre, élete minden napjában megéli. Nem a múlton lovagol, nem a jövőn aggódik, hanem az itt és mostban teszi, amit a kitűzött stratégiai célok érdekében a leginkább tenni érdemes.

Nem az érzelmei irányítják, hanem ő irányítja az érzelmeit. Ennek köszönhetően tudja megtenni azt, amit egy eredmény érdekében meg kell tenni.

Számára egy munkatárs nem “emberi erőforrás”, hanem önálló spirituális lény, akinek legfontosabb munkája – mint minden embernek – a saját élete. Ezt hivatott elősegíteni a bőségszemléletű vezető irányításával az ő vállalkozásában végzett munkája is.

Ami jön, azt fogadja. Ami megy, azt engedi. Embert, erőforrást, perspektívát.

Nem tapos az embereken, hanem folyamatosan emeli őket – önbecsülésben, önértékelésben és önbizalomban. Így mindenki maximálisan nyer.

A fájdalmas tapasztalásokat fejlődési lehetőségnek tekinti, azokból bölcsességet merít. Elfogadja, hogy egy ideiglenes visszaesés is az élet – a bőség – része. Arra szolgál, hogy átgondoljon dolgokat, és új prioritások mentén új lendületet vegyen.

Vonzó példájával másokat is fejlődésre inspirál, így könnyen talál követőket, munkatársakat.

Életét úgy éli, hogy mindig nyugodtan tükörbe tudjon nézni, és halála napján ne legyen mit megbánnia.

Szerinted mi jellemző még egy bőségszemléletű vezetőre? Mi jut még eszedbe? Írd meg bátran lent, a hozzászólásokban!