A coaching haszna – ügyfélbeszámoló

Szerző: 2016. május 3. Coaching együttműködés

Egyik ügyfelem írta – anélkül, hogy kértem volna, spontánul, saját kezdeményezésére. Túl van a 40-en, 3 gyermek édesanyja, férjétől válik, közben vállalkozik.

“Szia Tamás!

Képzeld, most nincs kérdésem és nincs problémám sem. Csak van valami, ami kikívánkozik belőlem, ezért úgy gondoltam, hogy leírom.

Csak annyi, hogy amióta ott jártam nálad és beszéltem a nekem nehézséget okozó dolgokról, te pedig meghallgattad és megoldást is próbáltunk találni, + utána még azt is leírtam, hogy mi az ami engem zavar…

szóval azóta úgy érzem, hogy ezek a problémák és kérdések napról napra jelentéktelenebbé válnak, és azzal, hogy elmondtam és leírtam őket, szinte útjukra engedtem valamennyit. 

Ami a múlt héten még olyan fontos és megoldhatatlan volt a számomra, annak most csak valami halvány emlékét érzem és már kevésbé jelentős.

Nem tudom, hogyan működnek ezek a dolgok, de mégis működnek.

Vasárnap meghalt egy ismerősöm, aki annyi idős volt, mint én – és furcsa módon ezzel együtt értettem meg azt, amit a Steve Jobs idézettel tudatosítani szerettél volna bennünk.

Igen, tényleg nincs veszíteni valónk.

Sokat segített, hogy – úgy, ahogy tőled láttam – én is megpróbáltam kitenni a pontot a mondatok végére. És nem gondoltam tovább, hogy “…de, …mi lesz,ha…mi lesz, ha mégse…”

Így például már nem zavar, hogy:

Megosztok veled olyan dolgokat, amit eddig nem osztottam meg mással. Pont.

Szívesen megteszem. Pont.

Jelenleg nincs sok emberi kapcsolat az életemben. Pont.

Az egyik te vagy. Pont.

Majd lesznek újabbak. Pont.

Nagyon régóta kerestem magamban azt a végtelen nyugalmat, amit jó ideje már nem éreztem és amit most sikerült megtalálnom. 

Most tudom, hogy minden jó  úgy, ahogy van, azok a nehézségek is rendben vannak, amiken most keresztül kell mennem és azok a kérdések is, amelyekre meg kell találnom a válaszokat.

Szépen lassan minden a helyére kerül majd és megszületnek a megoldások. Azt is tudom, hogy mindezt meg tudom csinálni. 

Néha félelmetes, hogy milyen gyorsan képes vagyok változni (én tudom, hogy nem egy pillanatnyi hangulatról van szó), és ezt például értékesnek tartom magamban. 

Már számtalan helyzet volt, amikor teljesen másként tudtam reagálni, megszólalni és elmondani a véleményemet, mint régen – és közben mindig hallottam a kérdéseidet a fejemben, amik segítettek.

Csak amikor veled beszélgetek, mindig a problémák kerülnek középpontba és valahogy elfelejtem közölni, hogy mennyi pozitív dolog történik velem.

Én napközben nem vagyok szomorú, sokat nevetek, szóba állok ismeretlen emberekkel és kedvesen el tudok velük beszélgetni, rengeteg dolgot megteszek, amik a jövőbeli terveimhez kapcsolódnak – csak ezekről még nem is esett szó. 

Persze tudom, hogy – ahogy a múltkor mondtam is – túl kellett lépnem egy csomó mindenen és ez volt az elsődleges.

De most azt érzem, hogy magam mögött tudtam hagyni azt a sok dolgot, amik kétséget és bizonytalanságot ébresztettek bennem – bár nem tudom pontosan, ez hogyan sikerült. 

Persze ez az érzés még éppen csak megszületett, de mégsem érzem úgy, hogy törékeny lenne. 

És hát amiért elkezdtem ezt írni, nehogy elfelejtsem, hogy

KÖSZÖNÖM!

Talán egyedül is eljutottam volna valameddig, de biztos nem ilyen gyorsan és talán nem pont ide.

…ide még akartam írni valami szépet, de nem jutott eszembe olyan, ami ide illik  🙂 

Örülök, hogy elolvastad.

Legyen szép napod!

Anita”

Kedves Anita! Én köszönöm, hogy megírtad. Tamás

Tetszett? Oszd meg a megfelelő gombra kattintva!

Join the discussion 2 hozzászólás

  • Orban Zsolt szerint:

    Te Tamas!

    Allamdoan bizgeralsz es “”idegesitesz””!
    Jol esik olvasni az irasaidat, sot mar varom, hogy mikor kapok toled valami uj emailt.
    Emlekszem, amikor a 2000 es evek elejen elkeztem ujsagcikeket, nyulfarkincanyi verseket irogatni es ezeket kozze tenni a Nepujsagban, mindig nagyon vartam a friss ujsagot, mindig olyan nagy elmeny volt masok irasai kozott sajat magamat is latni olvasni….

    (Maros megyei napilap, Romania kb 10 000 peldanyszamban jelent meg abban az idoben naponta, akkor 18 -19 eves voltam)

    Zs.

Leave a Reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

„Hú, Tamás, ennek tankönyvben a helye! Gratulálok!”

Vámos Robi
alapító, Táblácska

Cégvezetőként
hogyan győzz meg bárkit bármiről?

Sajátíts el Te is ingyenesen 5 azonnal használható technikát,
hogy soha többé ne maradj alul senkivel szemben!