fbpx Skip to main content

Az ítélkezés ára

Szerző: 2018. április 21.május 2nd, 2018Érzelmi intelligencia, Stratégia

Óriási

Az ítélkezés az, amikor

  • felületesen,
  • részletes, mindenre kiterjedő vizsgálódás nélkül,
  • a valóságos tények ismeretének hiányában,
  • néha egyenesen “csípőből”

hozol döntést.

Úgy, hogy a döntésben rejlő kockázatokat észre sem veszed.

Ennek ára mérhetetlen. A saját vállalkozásodban és életedben ezt az árat te fizeted. De a munkatársaid, sőt, a családtagjaid is fizetnek – a te ítélkezésed miatt.

Félreértés ne essék, dönteni kell. Aki célra tart, és van egy iránya, annak sokszor sok mindenben döntenie kell. A kérdés az, hogy milyen alapon hozol döntéseket?

Érzelmi alapon?

Feltételezések, sejtések, előítéletek mentén?

Ego által vezérelve?

Vagy bizonyított, minden ember számára azonos módon értelmezhető, tényszerű adatok mentén?

Facebookon számtalanszor látok olyan posztot, amelyről sejthető, hogy a megosztás az alábbi gondolatmenet szerint történt:

“hoppá, ez a kép igazolja a hitrendszeremet!…ez csak igaz lehet!…na ugye, hogy úgy vannak a dolgok, ahogy én látom!…megosztom, hogy lássátok ti is, milyen bizonyítékai vannak az én igazságomnak!”

A téma egyébként lehet bármi. A választásokat megelőzően a politikai töltetű posztok voltak többségben, mindkét tábor szimpatizánsai részéről. De látok posztokat a tisztított víz kontra csapvíz témától kezdve az amerikai fegyvertartásig sok, nagyon sok témában.

Vannak segítséget kérő posztok, amelyeket sokan gyorsan megosztanak (ezért úgy érzik, hogy ők ezzel most valakinek segítettek, így könnyedén “letudták” a felebaráti szeretetet) – ahhoz, hogy pár perccel később valaki odaírja, hogy ezt már három éve posztolta a segítséget kérő, ez a poszt is sokszor “körbejárt” az interneten, és a helyzet, amire az illető segítséget kért, azóta már rég megoldódott…

Nagyon ritka, hogy valaki az ilyen jellegű posztja mellé odaírná, hogy “nem ismerem a teljes, pontos, átfogó, tényszerű igazságot.”

De mégis úgy oszt meg valamit, mintha az adott területnek ő szakembere lenne…

Általánosítások… kontextusból kiragadott szavak… részinformációk… dolgok egyoldalú bemutatása… hosszan sorolhatnám.

Minap a következő képet láttam közzétéve a Facebookon:

Iskoláskorúnak kinéző fiatalok a mobiltelefonjukat nézegetik a világ egyik leghíresebb festménye (Éjjeli őrjárat, Rembrandt) mellett.

A képhez kapcsolt kísérő szöveg: “Egy kór-kép”. A kép alatt: “….avagy a művészet halála.”

A lájkok között van pár dühös  is.

Tény: nem beszéltem a képet megosztó emberrel.

Tény: nem tudom, mikor készült a kép.

Tény: nem tudom, ki készítette a képet.

Tény: nem tudom, mik voltak az előzményei a képen látható helyzetnek.

A kontextust sem ismerem.

Akkor én a magam részéről hogyan tudnám levonni a következtetést, hogy a fiatalok mobilnézegetése a művészet halálát jelentené?

A kép alatt megjelenik valaki mástól egy más szempontot felvető komment. Azt írja, hogy ez a kép már sokszor körbejárt az interneten, a fiatalok a múzeum saját alkalmazásában olvasnak vagy néznek valamit. Simán lehetséges. Ugyanúgy, mint az, amit egy másik kommentelő írt, hogy a tanár kiment a vécére, és közben a gyerekek rákattannak a mobiljukra.

Késztetést éreztem, hogy kommenteljek, ezt írtam:

nagyon sok lehetőség igaz lehet, bármelyiket is ki tudná bizonyítani?

– azt is el tudom képzelni, hogy a gyerekek tényleg a múzeum online alkalmazását használják
– azt is el tudom képzelni, hogy a tanár tényleg a vécére ment, ez alatt a gyerekek kicsit “kikapcsolnak”
– azt is el tudom képzelni, hogy a tanár a vécére ment, és előtte kiadott egy feladatot a gyerekeknek, hogy valamire keressenek rá az interneten, és tájékozódjanak, amikor visszajön, azt meg fogják beszélni
– azt is el tudom képzelni, hogy olyan gyenge a tanár, hogy tényleg nem tudja felkelteni a gyerekek érdeklődését, ezért ők az első adandó alkalommal másfelé fognak figyelni
– azt is el tudom képzelni, hogy már több órája a múzeumban vannak, és éppen tartanak egy kis pihenőt, amikor is a tanárnak semmi elvárása nincs a gyerekek felé
– azt is el tudom képzelni, hogy a tanár vezetésével már megbeszélték a képet, és az annyira felcsigázta őket, hogy a pihenés ideje alatt is tovább kutakodnak az interneten, a képpel vagy Rembrandttal kapcsolatban
– azt is el tudom képzelni, hogy most terjedt el a hír a diákok között, hogy a felvételi eredmények fent vannak az interneten, naná, hogy mindenki előkapja a mobilját
– és még hány és hány ezer lehetőség elképzelhető….
Ki az, aki tényszerűen ismeri a kép készítésének körülményeit, előzményeit?
Ki az, aki a tényszerű igazságot minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja?
Imádunk ítélkezni, és a magunk feltételezett igazát bizonygatni (lásd politikai töltetű, tényszerű adatok hiányában önmaga igazságát bizonygató, rém felületesen ítélkező posztok százait), és még csodálkozunk, hogy a világ(unk) nem változik…”

Minden, látszólagos igazságnak tűnő dologgal kapcsolatban előbb tedd fel magadban a következő kérdést: amiről úgy hiszem, hogy tudom, és amit állítok (netán közzéteszek Facebookon), azt egy bírósági peres eljárásban megdöntethetetlen bizonyítékként fel lehetne használni? A pártatlan bíróság el fogja-e fogadni, mint tényszerű bizonyítékot?

És ez még hagyján, ha valaki egy ilyen képből a “mai fiatalok” milyenségére vonatkozó következtetést von le…

Vannak ennél sokkal nagyobb árat igénylő felületes ítélkezések is.

Például a vállalkozásodban

Egyik pénzügyi pozícióra az önéletrajza alapján egy briliáns, nagyon megfelelőnek tűnő jelölt jön interjúra. Köszöntöd, lebonyolítod az interjút, mindenre tökéletesen válaszol. A racionális érveket figyelmen kívül hagyva nem adsz neki ajánlatot, mert az illető az átlaghoz képest túlsúlyos, és számodra egy embernél ez gyengeséget jelent.

Szerelmes leszel egy üzleti elképzelésbe. Alapos, nagyon átgondolt, ellenőrzött adatokra épített  stratégia és üzleti terv nélkül rászánsz a fejlesztésre jó néhány millió forintot. Mégis, mit tudsz arról, hogy a piac mennyire lenne vevő a kínálatra?

Egyik embered két órával a munkaidő kezdete után érkezik meg, ezért kérdezés nélkül kirúgod. Honnan tudod, hogy nem a cég érdekét képviselte sikeresen egy kivételesen házon kívüli megbeszélésen, ami reggel 8-kor kezdődött, és amin ő a cég érdekeit sikeresen megvédte?

Cégednek egyik megüresedett pozíciójára felveszed a barátodat. Teszed ezt a tények vizsgálata nélkül, érzelmi alapon, mert segíteni akarsz neki.

Az elmúlt öt év lendületes növekedése olyan elégedettséggel tölt el, hogy a konkurenciát egyenesen lesajnálod. Mindenféle konkurencia elemzés nélkül elkönyveled, hogy ők téged utol már soha nem fognak érni. Honnan tudod, milyen trendek vannak a piacon, és annak a te aktuális stratégiád mennyire felel meg? Miből feltételezed, hogy az elmúlt öt év növekedése még több évig töretlenül tartani fog? A sikerből származó elbizakodottságnak (is) nagy ára szokott lenni – később.

Tényszerűen tudod-e, hogy a legjobb embered titokban nem pályázik máshová? Ezt nem is tudhatod…

Tényszerűen tudod-e, hogy a projektednek a jelen helyzetben mennyi a kumulatív költsége? Ha jól építetted fel a projektet, akkor ezt ismered.

Tényszerűen tudod-e, hogy melyik címsor hatásosabb a kampányod landing oldala tetején? Futtattál A/B tesztet, és annak eredményei alapján választod ki a címsort? Vagy azt választod, amelyik neked tetszik nagyon?

Amikor nem megalapozott tények alapján hozol döntést, az olyan, mintha reménykednél, hogy majd megszületnek a vágyott eredmények. A remény pedig – mint azt jól tudjuk – a legnagyobb pénztemető.

Igen, hallom, mit mondasz: “de nem tudok mindent mérni, nem lehet mindent tényszerűen meghatározni, márpedig dönteni akkor is kell.”

Ez igaz. Az intuíciónak a megannyi vezetői döntés sűrűjében óriási szerepe van. Sokszor nincs idő, vagy nincs lehetőség mindent tényszerűen lemérni vagy ellenőrizni.

Honnan is tudhatnád, hogy a legjobb embered mit csinál otthon? Persze, hogy nem tudhatod. De ha jó emberismerő és jó vezető vagy, akkor kevésbé valószínű, hogy váratlanul fel fog mondani. Valószínűbb, hogy észreveszel jeleket, amikre időben tudnál reagálni. De tényszerű bizonyítékod akkor sem lesz a kezedben. (Hacsak nem felejti a nyomtatóban az önéletrajzát, amit másnap korán reggel te veszel kézbe elsőnek…)

Tényszerű adatok hiányában a jó vezető intuíció alapján hoz döntést.

A vezetői döntésekben a tényszerű adatoknak és az intuíciónak egyaránt fontos szerepe van. Tényszerű adatok alapján dönts mindig, amikor a dolgokat mérni lehet, és rendelkezésre állnak a számok. Használd az intuíciódat az emberi kapcsolatokban, a tényekkel és adatokkal alá nem támasztható döntésekben.

Amennyire csak lehet, törekedj mindig a valóság pontos, tényszerű megismerésére. Erre nagyon fontos, hogy rászánd az időt és a fáradtságot. Ezzel fogod megspórolni magadnak a hibás döntések jóval nagyobb árát.

Ha gyorsan akarsz haladni fölfelé a létrán, dönts minél többször gyorsan, “csípőből”, előítéletek mentén, érzelmi alapon. Ha biztos szeretnél lenni abban, hogy annak a falnak támasztod a létrát, amelyikre tényleg fel szeretnél jutni, akkor folyamatosan törekedj a teljes, átfogó és torzítatlan valóság megismerésére: amennyire csak lehetséges, gyűjtsd, és elemezd a tényszerű adatokat. A többi helyzetben meg támaszkodj az intuíciódra.

======================================================

Sejted, hogy céged érdekében tudnál jobb döntéseket is hozni?

Sokszor vagy bizonytalan, és csak reménykedsz, hogy a döntésed jó lesz?

Szeretnél tisztábban látni nehéz döntési helyzetekben?

Ha igen, akkor kérj ajánlatot vezetői coaching támogatásra, az itt leírt lépések szerint >>

Tetszett? Oszd meg a megfelelő gombra kattintva!

Join the discussion 1 hozzászólás

  • Völgyi Márta szerint:

    Hasznos és szemléletes cikk. A LEAN szemlélet tanulmányozása során is a valóság és a feltételezések elemzése volt egy nagyon szemléletes példa arra, hogy a problémák megoldásához a tények ismeretén keresztül vezet az út, és jó döntést csak a valóság tényszerű ismeretében lehet hozni – összecseng ezzel a cikkel. Köszönöm, Tamás, hogy megosztottad a gondolataidat!

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .