Skip to main content

Hogyan tedd magad gazdaggá?

Szerző: 2013. január 3.január 6th, 2016Sajtómegjelenések, Siker

Ahhoz, hogy pénzben is gazdagabb lehess, előbb fedezd fel, majd mozgósítsd a benned rejlő nem anyagi gazdagságot

„A legnagyobb szolgálat, amit egy más embernek tehetsz, nem az, hogy megosztod vele a gazdagságodat, hanem az, hogy segíted őt felfedezni a saját gazdagságát.”

Benjamin Disraeli

Ha van valami, amit nagyon hiányolok a legtöbb, általam olvasott, meggazdagodásról szóló könyvből, az ez: nem világítanak rá egyértelműen a belső gazdagság felfedezése és mozgósítása, és a külső (anyagi) gazdagság közötti összefüggésre. (Ebben a tekintetben az első könyvem – Sikertervezés 1: az anyagi bőség filozófiája – szerintem hiánypótló.)

Megismétlem a két, számomra nagyon fontos dolgot: felfedezés és mozgósítás. Mind a kettőre szükség van!

Vegyük észre a világnak mindkét oldalát: az anyagi és a nem anyagi oldalát is. A gazdagságot mindkét oldalban tudni kell értelmezni.

Az elsődleges a nem anyagi világ: „dolgok”, fogalmak, amelyek nem foghatók meg, nem kell őket tárolni, nem fogynak el és nem is romlanak meg. Például: gondolat, érzés, vágy, velünk született vagy kifejlesztett képességek, kreativitás, tudás, hit, bölcsesség, élettapasztalat, hozzáállás stb.

Ezek a nem anyagi dolgok bennünk vannak. Ezért olyanok vagyunk, mint egy altalajkincsekben gazdag földterület. A földterületen lakók ezen altalajkincsek egy részét talán már felfedezték, a felfedezett kincsek egy részét talán már felszínre is tudták hozni, és már hasznosítják (mozgósítják) is. Egy része viszont ott marad a mélyben, bár tudnak a létezéséről. A nagyobbik része viszont úgy lapul a mélyben, hogy az emberek nem is tudnak róla. Mindaddig, amíg a geológusok ezeket a kincseket fel nem fedezik, és amíg olyan technológiákat nem fejlesztenek ki, melyekkel ezek az altalajkincsek a felszínre hozhatók és hasznosíthatók, ezek az altalajkincsek kihasználatlanul lapulnak a föld mélyében.

Fennáll a gyanú, hogy a legtöbb ember nem tud a benne rejlő kincsek és lehetőségek döntő többségéről – és mindaddig, amíg nem is kezdi keresni ezeket (saját magában), nem is fog róluk tudomást szerezni.

Más szóval: az elsődleges akadályok (és lehetőségek) bennünk vannak, nem odakint. Amilyen mértékben ismerjük fel és tanuljuk meg legyőzni a belső akadályainkat, olyan mértékben leszünk képesek legyőzni a külső akadályokat is.

Többféle belső akadály is létezik, most csak kettőre szeretnék példákat adni.

Az egyik belső akadály az úgynevezett önkorlátozó hiedelem. Az önkorlátozó hiedelem egy hit, ami számodra azért korlát, mert gátolja egy általad vágyott eredmény elérését. És azért hiedelem, mert tudattalanul tetted magadévá, és soha le nem ellenőrizted, hogy az tényleg igaz, hogy az tényleg úgy van-e. Ilyenkor egész egyszerűen nem hiszed el, hogy valami elérhető a számodra, hogy valami lehetséges neked.

Nyelviskola tulajdonos-ügyvezetője mesélte egyszer, hogy nagyon sok ember jelentkezik náluk azzal, hogy „nekem nincs nyelvérzékem”. A helyzet az, hogy hiheted ezt is, és az ellenkezőjét is, mindenképpen igazad van! (Henry Ford)

Ha valaki szentül hiszi, hogy ő képtelen egy idegen nyelvet megtanulni, akkor amit az illetőnek tennie kéne az, hogy keressen egy az ő stílusához megfelelő nyelvtanfolyamot, egy olyan tanárral, aki képes az illető belső akadályait, bizonytalanságait, kétkedéseit pozitív módon lekezelni. Azaz képes a diákot sikerélményhez juttatni, képes figyelembe venni a diák saját fejlődési ritmusát és képes őt bátorítani, és elültetni benne a gondolatot, hogy „én is képes vagyok megtanulni ezt a nyelvet”. (Megj: csak egyszer utazzon ki egy nyelvet tanuló ember egy nagyon sok kultúrának otthont adó városba – pl. London vagy New York – és máris meg fog győződni róla, hogy a legtöbb, abban a városban jól boldoguló külföldi vagy bevándorló nála gyengébb szinten beszéli az angolt.)

Ebben az esetben a diákját nyelvtudáshoz segítő tanárról el lehet mondani, hogy segített a diáknak abban, hogy felfedezze azon képességét, hogy valamilyen szinten megtanuljon egy idegen nyelvet. Fel tudjuk fogni, hogy ez egy milyen rendkívül értékes képesség?! (Tragédia, hogy milyen kevésre értékeljük az oktatást, az emberek fejlesztését, és, hogy a legtöbb ember milyen kevés pénzt és időt áldoz a saját fejlődésére.)

Az egyik leggyakrabban jelentkező, pénzzel kapcsolatos önkorlátozó hiedelem valahogy így hangzik: „A gazdagok mind csalnak és lopnak. De mi becsületesek vagyunk.” (Mondja ezt egy szegény, vagy egy középosztályhoz tartozó ember.) Az igazság az, hogy a kisebb jövedelmű, sőt, a szegény rétegek között ugyanúgy jelen van a tisztességtelenség, mint a gazdagok között. És az is igaz, hogy aki tartósan, hosszú távon, másoknak valós értéket nyújtva tesz szert sok pénzre úgy, hogy őt a legtöbb ember, akivel üzleti kapcsolatba kerül, nagyon sokra tartja és nagyra becsüli, az a legkevésbé sem törvénytelenül, másokat megkárosítva, hanem másoknak értéket nyújtva válik gazdaggá. Az ilyen ember az, akiről el lehet mondani, hogy a belső gazdagságát – tudását, képességeit, ambícióját stb. – mozgósította mindazok érdekében, akiknek ő értéket nyújtott. Ennek a mozgósításnak a természetes eredménye az ő külső, anyagi gazdagsága.

A másik belső akadály, amiről említést szeretnék tenni, az a tudattalan belső negatív reakció. Ez egy külső eseményre adott tudattalan válasz, ami egy olyan mértékben kellemetlen érzés, hogy az adott, külső eseménytől szinte menekülsz. Pedig a külső esemény lehet, hogy nagy mértékben hasznodra lehetne! (Például nyilvános beszéd, amitől nagyon sok ember fél.)

Ha menekülésre fogod a dolgot, akkor szinte biztosra veheted, hogy előbb-utóbb cseberből vederbe fogsz kerülni, mert a következő alkalommal, amikor egy nagyon hasonló eseménnyel találod szembe magad, újból ugyanazt a nagyon kellemetlen érzést fogod érezni. És azon fogsz csodálkozni, hogy „a világ már ilyen”, vagy „az emberek mind ilyenek”. Ha felelősséget vállalnál önmagad érzéseiért, akkor nem ezt mondanád, hanem azt, hogy „én vagyok ilyen, én reagálok így”. Nem a külső esemény az oka a kellemetlen érzésnek, hanem Te magad!

Ha kételkednél, hogy így van, akkor gondolkozz el ezen: egy autó végigmegy egy poros, földes úton. Mit fogsz látni közvetlenül az autó mögött? Porfelhőt. Ki verte fel a port? Természetesen az autó. De ki a por tulajdonosa? Természetesen az út. A port az út „adja”, a port nem az autó hozta oda! A por az úthoz tartozik. Miután az autó elhaladt, a por újból az útra fog visszaszállni. Bár tényleg az autó verte fel az út porát azzal, hogy végighaladt rajta, de ha az út aszfaltozott – és tiszta – lett volna, az autó soha semmilyen port nem lett volna képes az útról felverni. A por felverésének ugyan az autó az oka, de a por az úthoz tartozik. Az autó csak „megmutatta” az útnak, hogy mennyi por van rajta…

A tudattalan, belső érzelmi reakcióinkkal ugyanígy vagyunk mi, emberek is. Magunkban hordozzuk azt, hogy bizonyos külső eseményekre (ingerekre) bizonyos módon reagáljunk. A külső esemény tőlünk független, de a belső reakció (az, hogy a külső eseményre hogyan reagálunk), teljes mértékben a mienk.

A tudattalan, belső érzelmi reakciók komoly gátjai a tényleges meggazdagodásnak – gondoljunk csak arra, hogy (a kellemes érzések mellett) milyen kellemetlen érzések kísérik a legtöbb embernél azt, amikor hirtelen sok pénzhez jutnak. Félelem, hogy elveszíthetik, félelem, hogy mások kérni fognak belőle, félelem, hogy betörnek stb.

Határozottan állítom, hogy a legtöbb, jobb anyagiakra vágyó embernek nagy haszna volna abból, ha tudatos önfejlesztés keretén belül foglalkozna önmagával, a magában hordozott, negatív érzelmi reakciókkal. Ezek tudatosítása, és „lecserélése” egy kívánt reakcióra óriási lépés lenne számára a jobb anyagiak felé.

A másodlagos az anyagi világ. Vegyük észre: amit az anyagi világban tapasztalunk (például a bankszámlánk egyenlegét), az nem más, mint annak tünete, hogy hogyan bánunk a nem anyagi világunkkal, mennyire uraljuk azt.

Ezért nem elsősorban az anyagi világunkra kéne fókuszálnunk, mert az úgyis a nem anyagi világunk szerint fog alakulni. Fókuszáljunk arra, hogy fejlesszük a nem anyagi képességeinket, majd mozgósítsuk őket az anyagi világban elérni kívánt eredmények érdekében.

Éppen ezért akkor cselekszünk bölcsen, ha az oktatást és önmagunk fejlesztését a legmagasabb prioritásként kezeljük. Könyvek, szemináriumok, előadások, nálunk tapasztalt emberekkel való barátkozás és beszélgetés, egyéni coaching támogatás igénybevétele – és a legfontosabb: tapasztalatszerzés „élesben” – ezekre kéne irányítanunk a figyelmünket, és ezekre kéne több pénzt és időt szánnunk. Ha ezt tesszük, máris befektetőkké váltunk, ami elindít a meggazdagodás útján.

Boér Tamás
professional coach, motivációs előadó
a „Sikertervezés” könyvek írója
www.sikertervezes.hu

A cikk megjelent a Pozitív Gondolkodás Magazin 2012.1. számában.

Tetszett? Oszd meg a megfelelő gombra kattintva!

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .