Ha az, amit csinálsz, nem hozza a kívánt eredményt, akkor csinálj valami mást. Bármi mást.

A jó hír az, hogy nem kell túlgondolni. Fölösleges tudnod, hogy amit csinálsz, az miért nem hozza a kívánt eredményt. Ami a legfontosabb: csinálj helyette valami mást. Bármi mást.

Majd változtasd a cselekvést mindaddig, amíg el nem éred a célt.

Próbáltad szép szóval, nem lett eredmény? Próbáld durva szavakkal.

Próbáltad normál hangon? Próbáld kiabálva!

Próbáltad mikromenedzselve? Próbáld meg szabad kezet adva.

Próbáltad mindenkinek? Próbáld egy jól leszűkített célcsoportnak.

Próbáltad csak a közösségi médián keresztül? Próbáld meg saját e-mail lista építésével.

Próbáltad úgy, hogy elkerülöd a félelemmel teli helyzeteket? Próbáld úgy, hogy szembenézel a félelmeiddel.

Próbáltad alacsony díjakon? Próbáld jóval magasabb díjakon!

Próbáltad a számítógép mögé bújva? Próbáld az arcodat, és teljes önmagadat kamera előtt, vagy előadás közben, egy hallgatóság előtt, élőben vállalva!

Próbáltad sokat beszélve? Próbáld sokat hallgatva!

Próbáltad a termék jellemzőit ecsetelve? Próbáld a termék használatából származó hasznokat domborítva!

Próbáltad szöveggel? Próbáld képekkel!

Próbáltad képekkel? Próbáld videóval!

Probáltad videóval? Próbáld élőben!

Próbáltad mindenféle tervezés nélkül? Próbáld agyon-tervezéssel!

Próbáltad őt ülve meggyőzni? Próbáld meg állva meggyőzni!

Próbáltad magadat agyonhajszolva? Próbáld meg nagyon lazán!

Próbáltad hitel felvétele nélkül? Próbáld meg hitellel!

Próbáltad korán reggel? Próbáld meg délben!

Próbáltad Facebookon? Próbáld meg Instagramon!

Próbáltad meditációval? Próbáld meg reggeli testedzéssel!

Próbáltad saját magad? Próbáld meg egy tanácsadó segítségével!

Próbáltad Wi-fi-n? Próbáld meg Enthernet kábelen!

Próbáltad laptopon? Próbáld meg mobilon!

Próbáltad újrakonfigurálással? Próbáld meg újratelepítéssel!

Próbáltad stúdiófény mellett? Próbáld meg közvetlen napsütésben!

Próbáltad papíron, ceruzával? Próbáld meg egy felhő-alapú szoftverrel.

Próbáltad egyszerre? Próbáld egymás után.

Bármit is próbálsz, azt tedd Yoda mester szellemében

Azaz: tedd, vagy ne tedd. De ne próbáld.

Tedd szívvel-lélekkel, teljes elköteleződéssel, és teljes odaadással. A vágyott eredményt elérni csak így van igazi esélyed.

Minden ember a számára adott pillanatban elérhető legjobb döntést hozza

Mindenkinek van egy múltja – neked is. A múltban sok mindent megtanultál. Megtanultad, hogy mit tegyél, és azt hogyan tedd.

Megtanultad mit akarj, és azt hogyan akard.

Megtanultad hogy mi fontos, és mi nem fontos.

Minden döntésedből született valamilyen eredmény. Úgy, hogy minden pillanatban a számodra elérhető legjobb döntést hoztad. Megannyi döntéseden keresztül alakult az életed és a vállalkozásod.

Bizonyára van olyan múltbeli döntésed, amire utólag nem mondtad azt, hogy az volt a legjobb döntés. De a döntés pillanatában az volt a számodra elérhető legjobb döntés, amit meg tudtál hozni.

Ha ott, abban a pillanatban elérhető lett volna egy jobb eredményt hozó még jobb döntés, akkor azt hoztad volna meg. De az számodra ott, abban a pillanatban nem volt elérhető. Ezért a számodra abban a pillanatban elérhető, ténylegesen meghozott döntést hoztad meg.

Akkor is az adott pillanatban számodra elérhető legjobb döntést hozod meg, amikor annak következménye számodra erősen hátrányos lesz.

Minden döntésedet az alábbiak határozzák meg (a teljesség igénye nélkül):

• hitrendszered
• lehetséges következmények
• képzeleted
• lelkiismereted
• értékrended
• szükségleteid
• érzelmeid
• tudatosságod.

Ezeket a múltbeli tapasztalásaid határozták meg. Mindaz, amit eddigi életed során megtanultál.

A te döntéseid

Vállalkozásodban vannak neked tetsző eredmények. És néha létrejönnek nagyon nem tetsző eredmények.

Tudd, hogy mindent te hoztál létre, a saját, adott pillanatban legjobb döntéseiden keresztül. A nem tetsző eredményeket is.

Több év lendülete után megállt vállalkozásod növekedése?

Sikerült vállalkozásodat nyolc-tíz fősre fejleszteni. Szeretnél tovább növekedni, de éveken keresztül azt tapasztalod, hogy egy, legfeljebb két év után minden munkatársad felmond.

Minden új munkatárs megtalálása, felvétele és betanítása sokba kerül neked. Tudtál növekedni eddig – de innen már nem tudsz. Az eddigi legjobb döntéseid ezt eredményezték.

Ha szeretnél tovább növekedni, akkor más döntéseket kell hoznod. Valamit újra kell tanulnod.

Nem sikerül rávenni magad a rendszeres kocogásra?

Pedig társaság is lenne, mert jó ismerősök hívnak. Tudod, hogy kell a testmozgás, mégsem akaródzik rászánni magad.

Ez nem azért van, mert lusta vagy. Azért van, mert a múltban tanultak szerint neked előnyösebb (kényelmesebb, biztonságosabb, hatékonyabb stb.) otthon maradni. A kocogni menni és a kocogni nem menni közül számodra a nem menni a legjobb döntés.

Ennek sok oka lehet. Például az, hogy a kocogás nem az optimális mozgásforma számodra. Lehet, hogy a kerékpározás, az úszás vagy a teniszezés lenne neked optimális. Elvégre látsz embereket, akik önsanyargatásnak tűnő rendszeres testmozgást végeznek, méghozzá örömmel! Ha mások meg tudták tanulni, hogy örömmel végezzenek valami rendszeres testmozgást, akkor azt te is meg tudod tanulni.

A kulcs minden esetben az újratanulás. A jó hír az, hogy bármely életkorban és élethelyzetben képes vagy tanulni és fejlődni.

Mások döntései

Előfordulhat, hogy nem érted egy munkatársad miért csinálta, amit csinált. Ilyenkor jusson eszedbe, hogy az illető is a számára adott pillanatban elérhető legjobb döntést hozta – a saját:

• hitrendszere,
• a döntés általa előre látható lehetséges következményei,
• a képzelete,
• a lelkiismerete,
• az értékrendje,
• a szükségletei,
• a pillanatnyi érzelmei, és
• a tudatossága stb.

függvényében.

Egy munkatársad nem úgy teljesít, ahogy szeretnéd, hogy teljesítsen?

Legjobb tudásod szerint motiválod őt. Legjobb tudásod szerint delegálod a feladatot. Mégis azt tapasztalod, hogy rendre neked kell kijavítanod a munkáját.

Szájbarágós folyamatleírásokat készítesz, bátorítod, hogy forduljon hozzád, ha elakad. Megadsz neki minden eszközt és erőforrást, amit kér. Mégis sok a hiba, sok a nem megfelelően végzett munka.

Te a saját legjobb tudásod és képességeid – azaz döntéseid – alapján adod ki neki a feladatot.

Ő a saját legjobb tudása és képességei – döntései – szerint dolgozik.

Ha az általa elért eredmény nem tetszik neked, akkor a te feladatod előbb megérteni őt, hogy mi alapján hozza a döntéseit.

Majd, ha szükséges, akkor

neked kell még oktatnod őt,

neked kell alakítanod az ő hitrendszerét,

esetleg az érzelmeire kell valamilyen hatást gyakorolnod.

Az ő esetében is igaz, hogy más eredmény eléréséhez valamit újra kell tanulnia. De minden pillanatban ő is a számára elérhető legjobb döntést hozza meg.

Alvin Toffler jövőkutató szerint:

„A 21.század analfabétái nem azok, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, elfelejteni és újratanulni.”

Életed – és benne vállalkozásod – ott tart, ahová korábbi legjobb döntéseid juttatták.

Ha nem ott tartasz, ahol tartani szeretnél, akkor kezdd azzal, hogy belátod, hogy korábban mindig a számodra adott pillanatban elérhető legjobb döntést hoztad. Hiszen

• az akkori tudatossági szinteden
• abban a pillanatban
• az volt a legjobb döntés, amit meg tudtál hozni.

A meghozott legjobb döntés a korábbi tanulásaid eredménye volt.

Ha nem tetszik, vagy egyszerűen szeretnél valami mást is, mint ami van, el kell kezdened más döntéseket hozni. Ehhez frissíteni kell a valóságról alkotott mentális térképedet.

A jó hír az, hogy ez csak rajtad múlik!

HETEDIK jó hír: a közlésed értelme a kapott válaszban van

Bizonyára veled is előfordult már, hogy

adott szándékkal valamit kommunikáltál egy másik ember felé,

majd az ő reakciójából rájöttél, hogy a szándékodból semmi nem ment át.

Kiadsz egy feladatot egyik munkatársadnak. Elmagyarázod, a végén megkérded:

“- Érted?”

“- Igen.”

Két nap múlva újból leültök, megnézed mire jutott, és rádöbbensz, hogy nem az az eredmény készült el, amit vártál. Úgy érzed, két nap munkáját ki lehet dobni az ablakon, és az egészet előlről kell kezdeni. Nyilvánvaló, hogy amit a feladat kiadása közben át akartál adni neki, az “nem ment át”.

Más helyzet.

Az irodádból kimész valamiért, közben a folyósón összefutsz két kollégával, akik egy számodra fontos projekten dolgoznak. Teljesen lazán, csak egy kicsit lassítva nyugodt hangon rákérdezel:

“- Sziasztok, hogy halad a projekt?”

Mire egyikük, kissé idegesen:

“- Halad, de kérlek ne csesztess már megint!”

Nem pont erre a válaszra vártál…de a válaszból rájöttél, hogy a kolléga nem szereti a gyakori rákérdezést. Tény, hogy nem is vártál egy ilyen folyósói találkozás során teljes áttekintést a projektről. Inkább csak lehetőséget akartál adni a kollégáknak, hogy már most jelezzék neked, ha szükségük van a segítségedre. Mert hát…neked fontos az a projekt! Sebaj, majd áttekintitek a haladást a heti projekt megbeszélésen.

Vagy párkapcsolat.

Szólsz a párodnak: “- Tennél nekem kérlek egy szívességet?”

Ő erre felkapja a vizet: “- Minek nézel engem, egy munkatársnak, akinek feladatokat tudsz delegálni?!”

Azt vártad volna, hogy vagy nyugodt hangon hárítsa, mert nagyon elfoglalt, vagy kérdezzen rá, hogy miről lenne szó. A válasza alapján rájöttél, hogy a saját mentális térképén ő most nem találja a neked nyújtható segítség lehetőségét. Sőt, arra is rájöttél, hogy ő most nagyon nem tud kapcsolódni veled (mert talán magával sem).

És van még ezernyi példa, munkahelyi, családi és egyéb emberi kapcsolatokból egyaránt.

Talán nem újdonság: bármit is kommunikálsz, azt a másik fél a maga sajátos módján fogja értelmezni.

Ez az oka annak, hogy sokszor nem érted, a másik fél miért reagál úgy, ahogy. Azért, mert ő a saját mentális térképe alapján értelmezi, amit észlelt, és nem a te mentális térképed alapján.

Ezt jelenti G.B. Shaw mondása, mely szerint:

“A kommunikációval kapcsolatos legnagyobb probléma az illúzió, hogy megtörtént.”

Ebből az következik, hogy addig kell oda-vissza kommunikálni, amíg meg nem győződtél arról, hogy a másik fél tényleg megértette, amit közölni akartál.

Egy emberrel akkor tudsz jól bánni – akkor tudod őt pozitívan, hatásosan befolyásolni, meggyőzni és motiválni -, ha megismerted az ő belső világát: az értékeit, a motivációit, a hitrendszerét stb. Ezek részei az ő belső, mentális térképének. Akkor tudsz hatásosan kommunikálni valakivel, ha tudod, hogy mely elemek azok a másik fél mentális térképén, amikhez a kommunikációdat igazítanod szükséges.

Tehát ha valakivel szemben hatásosan akarsz kommunikálni, akkor fontos megismerned az illetőnek a belső mentális térképét.

Ehhez nem elég egyoldalúan mondani, hanem tudni kell a másikat meg is hallgatni.

Akik fenti elvet még nem értik, azok szoktak csodálkozni, hogy “dehát én mondtam neki, ő mégsem….! Nem értem!”

Egy emberrel ugye két szinten kell tudni kommunikálni.

Őszintén.

És az ő szintjén.

Más szóval: az ő mentális térképének a figyelembevételével.

A beszélő botja

Stephen Covey amerikai menedzsment guru írja A 8. szokás című könyvében, hogy a kommunikációs illúziót az indián törzsfőnökök a következőképpen kerülik el:

Amikor összejönnek a minden évben megrendezésre kerülő Törzsfőnökök Tanácsán, mindenkire sor kerül, hogy az elképzeléseit megossza a többiekkel. Amikor valakire sor kerül, az kezébe veszi “a beszélő botját”. Ez egy kimondottan erre a célra készített bot, ami azt jelképezi, hogy csak annak van joga a saját gondolatait kifejteni, aki ezt a botot a kezében tartja. Mindaddíg, amíg ő úgy nem dönt, hogy egy más törzsfőnöknek továbbadja a botot, neki és csak neki van joga a saját gondolatait kifejteni. A többiek ez alatt az idő alatt azon vannak, hogy a beszélőt megértsék. Ezért figyelnek és, ha kell, visszakérdeznek. De egyszerre mindig csak egy valaki.

Amikor a botot kezében tartó törzsfőnök befejezte a mondanivalóját, még mindig magánál tartja a botot. Ekkor az következik, hogy mindegyik jelenlévő törzsfőnök elmondja a saját szavaival, hogy mit értett meg abból, ami elhangzott. Ha a beszélő visszaigazolja neki, hogy igen, jól értette, akkor egy következő törzsfőnök mondja el, hogy ő mit értett az elhangzottakból. Sőt, ha szükséges, kérdéseket is feltesz a beszélőnek. A beszélő válaszol neki, pontosítja a mondanivalóját, és azon van, hogy a lehető legérthetőbben fejezze ki magát. És így tovább. Mindaddig, amíg az elhangzottakat tisztázó beszélgetés kettejük között azzal nem zárul, hogy a beszélő meggyőződik arról, hogy a másik őt teljesen megértette.

Ezután a hallgatóságnak egy másik tagja következik, hogy elmondja, ő mit értett meg abból, amit a botot kezében tartó törzsfőnök mondott.

És zajlik ez mindaddig, amíg a beszélő meg nem győződik arról, hogy minden jelenlévő teljesen megértette őt.

Ekkor, és csak ekkor adja át a botot egy következő felszólalónak. Ekkor a fenti folyamat megismétlődik.

És csinálják ezt mindaddig, amíg mindenki sorra nem került, és mindenki mindenkit meg nem értett.

Igen, fogod a fejed, hogy ez iszonyú sok időbe telik. Igen, ilyen sok időbe telik létrehozni olyan ütőképes egységet egy csapaton belül, egy cégen belül, amiről a legtöbb cégvezető csak álmodik.

Következtetés, avagy mi ebben a jó hír?

Az a jó hír, hogy a másik fél válasza magában hordozza azt, hogy neked mit kell változtatnod a kommunikációdban ahhoz, hogy az üzenetet a másik fél úgy értse, ahogy azt te akarod, hogy ő értse.

Ha a másik fél idegesen reagál a te nyugodt hangon feltett kérdésedre, akkor érdemes feltenned magadban a kérdést, hogy vajon abban, ahogyan kommunikáltál, mi volt az, ami kiválthatta a másik félben az idegességet, és a folytatásban ezen változtatni. Lehet, hogy nem veszed észre, hogy te magad is ideges vagy, és ez megnyilvánul abban, ahogyan beszélsz.

Ha azzal, amit közöltél, nem érted el a kívánt hatást, akkor:

• Lehet, hogy előbb ki kell puhatolnod a másik ember hangulatát, és azt, hogy most pont mi zajlik benne.
• Lehet, hogy előbb közös hullámhosszra kell kerülnöd vele.
• Lehet, hogy előbb időt kell hagynod neki, hogy teljesen rád tudjon figyelni.
• Esetleg a testbeszédedben, vagy a hanghordozásodban kell valamit változtatnod.

Fontos belátnod, hogy a másik nem “hülye”. Mindössze az történik, hogy ő a saját mentális térképe alapján értelmezi a te kommunikációdat. Annak érdekében, hogy elérd nála, hogy helyesen tudja értelmezni a te üzenetedet, a kommunikációdat az ő mentális térképéhez kell igazítanod.

Vezetőként muszáj felelősséget vállalnod azért, hogy a dolgok olyan irányba haladjanak, amilyen irányba szeretnéd, hogy haladjanak. Neked kell úgy kommunikálnod, hogy a másik megértse. Ehhez természetesen kell egy jó adag türelem, empátia, és főleg emberismeret. Ez is kell ahhoz, hogy bőségszemléletű vezetővé válj, aki a munkatársainak ilyen szintű egységére építve képes biztosítani vállalkozása növekedését.

HATODIK jó hír: nem tudsz nem kommunikálni

Mindig kommunikálsz. Nem is elsősorban a szavaiddal. Kommunikálsz a testtartásoddal, a mimikáddal, a gesztusaiddal, a hangod jellemzőivel. Sőt, az öltözékeddel, és azzal is, hogy milyen emberekkel veszed körül magad!

Tudatosan vagy sem, mások mindig észlelik a fentieket, és azok alapján feltevéseket alkotnak arról, hogy hogyan érzed magad, mit gondolsz, mik a szándékaid, és várhatóan mit fogsz tenni.

Van olyan, hogy azzal küldesz egyértelmű üzenetet, hogy nem mozdulsz meg, nem szólalsz meg, csak nézel.

Tárgyalópartnered érkezik hozzád. Az is küld egy üzenetet, hogy azonnal fogadod, vagy várnia kell rád. Az  is, hogy megkínálod valamivel, és az is, hogy nem.

Az is küld egy üzenetet az embereidnek, hogy időközönként leülsz velük egy négyszemközti beszélgetésre, és őszintén érdeklődsz irántuk. Az is, ha nem.

Azzal is kommunikálsz, amikor valaki provokálni próbál, de te tudatosan nem reagálsz.

Azzal is, amikor valaki neked szegez egy direkt kérdést, és te megszólalsz ugyan, de kikerülöd a direkt választ.

Legyél tudatában, hogy mindig kommunikálsz, és a kommunikációdnak az értelme legalább annyira függvénye a kontextusnak, mint annak, hogy mit mondasz és mit nem.

Mindig két szinten kommunikálunk

Egyik a tartalmi szint. Az, amit szavakba öntünk.

A másik a viszony szint. Úgy is hívjuk, hogy metakommunikáció. Vagy kommunikáció a kommunikációról. Azt mondja meg, hogy hogyan kell értelmezni a tartalmi szintet. Ezt a nonverbális kommunikációból olvassuk ki: a testtartásból, gesztusokból, mimikából, hanghordozásból stb.

Tudnod kell, hogy a kommunikáció tartalmát nagyobb arányban hordozza a viszony szint, mint a tartalmi szint. Ez azt jelenti, hogy ha azt mondom, hogy “A”, de a nonverbális kommunikáció azt üzeni, hogy “B”, akkor a B-t hiszed igaznak.

Sőt, egyes kutatások szerint a kommunikáció tartalmának eloszlása a következő:

• szavak  – 7%
• hang – 38%
• testbeszéd – 55%

Feltűnően kevés a szavak jelentősége a kommunikációban!

Akkor is kommunikálsz, amikor egyedül vagy

Ilyenkor önmagaddal kommunikálsz. (Vicces, nem vicces, én ezt néha hangosan csinálom.)

Van, hogy kedvesen beszélsz önmagadhoz, és van, hogy durván kritizálod magadat. Kutatások szerint többször folytatunk önmagunkkal negatív, romboló, mint kedves és bátorító párbeszédet. Jó eséllyel nem lennénk barátok olyan valakivel, aki úgy beszélne velünk, ahogy azt mi tesszük magunkkal.

Erre azért fontos jobban odafigyelni, mert az agyunk nem tud különbséget tenni a között, ami igaz, és ami nem. Van elég, stresszre okot adó történés odakint, a külvilágban, nem érdemes ezt még az önmagunk felé irányuló negatív kommunikációval is tetézni.

És mitől jó hír az, hogy nem tudsz nem kommunikálni?

Attól, hogy tudatos megfigyeléssel jobb emberismerő leszel. Az üzleti életben, de főleg mások vezetőjeként ez kötelező.

Emberi kapcsolatokban óriási előny, ha helyesen tudod értelmezni mások kommunikációját. Az is, ha valakinek a mozdulataiból, gesztusaiból meg tudod tippelni, hogy aaz illető később milyen eséllyel mit fog tenni.

Bizonyos kérdésekre kétféle válasz létezik: egy szalonképes, és egy igazi. Emberek sokszor a szalonképes választ adják. Minél jobban olvasol a nonverbális jelekből, annál nagyobb eséllyel tudod megtippelni, hogy valaki nem az igazi, hanem a szalonképes választ adta.

Ugyanilyen fontos odafigyelned a saját kommunikációd kongruenciájára. Kongruens kommunikáció azt jelenti, hogy a kommunikációd tartalmi szintje (a szavaid) összhangban van a kommunikációd viszony szintjével (azaz a nonverbális részével: a testbeszéddel, a gesztusokkal, a hanghordozással stb.). Ez az, amikor “A”-t mondasz, és a nonverbális jelekkel is azt üzened, hogy “A”.

Ha mást mondasz, mint amit gondolsz, azt tudattalanul közvetíteni fogod bizonyos nonverbális jelekkel. Ha a másik fél jó emberismerő, ezt “leveszi” rólad, és oda a hitelességed. Ha bőségszemléletű vezető akarsz lenni, akiben az emberei feltétel nélkül megbíznak, és őt feltétel nélkül követik, akkor ezt nem teheted meg.

Ugyanazt mondani, mint amit gondolsz nem azt jelenti, hogy empátia és tapintat nélkül mindig direktben kimondod, amit gondolsz. Azt jelenti, hogy teljes lényeddel beállsz az üzenet mögé, amit kommunikálsz, és közben figyelembe veszed a másik fél érzéseit, sőt, teljes lényét, és kommunikációdat ehhez igazítod.

Fentieknek fontos tudatában lenned, mert ha nem csak növekedést akarsz vállalkozásodban, hanem egyre jobb életminőséget is akarsz teremteni magadnak, akkor kiváló vezetőjévé kell válj az életednek, a vállalkozásodnak és a munkatársaidnak is. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy kiváló kommunikátor legyél – másokkal és önmagaddal is.

ÖTÖDIK jó hír: rendelkezel minden belső erőforrással, amire szükséged van

Ezt úgy kell érteni, hogy nincs erőforrások nélküli ember, csak erőforrás-hiányos állapot van.

Ezt könnyen beláthatod, hogy így van.

Például amikor nagyon meg kéne tenned valamit, de nem sikerül rávenni magad, hogy megtedd.

Mondjuk valakit felhívni telefonon. Ugye nem állítod, hogy nincs meg minden erőforrásod egy telefonhívás kezdeményezéséhez? Nem csak, hogy a mobilod fel van töltve, de tudod kezelni az érintőkijelzőt, van kezed, vannak ujjaid, azokat tudod mozgatni, van füled, van szád, tudsz beszélni…és mégsem hívod fel. Erőforrás-hiányos állapot.

Vagy begyakorolt dolgok, amik tét nélküli helyzetben nagyon jól mennek, de éles helyzetben nem tudod kihozni magadból.

Mondjuk vizsga. Tanultál, felkészültél, minden esélyed átmenni. És amikor oda kerülsz, nem jut eszedbe a válasz. Pedig tudod, hogy tudod. Az erőforrás – a tudás, a válasz – benned van. Csak nem tudod felidézni. Erőforrás-hiányos állapot.

Nemet mondani. A képesség (az erőforrás) megvan benned: tudsz nemet mondani a gyermekednek, a házastársadnak. De nem tudsz nemet mondani mondjuk egy nálad idősebb munkatársadnak. Erőforrás-hiányos állapot.

Vagy a képzeleted. Számtalanszor megtapasztaltad, hogy az emberi képzelet korlátlan. A két füled között abszolút és korlátlan szabadságod van elképzelni bármit. Főleg, amikor meditatív állapotban vizualizálsz. Ilyenkor érzed a benned rejlő, és a külvilágban is meglévő bőséget. De amikor elkezded tervezni vállalkozásod középtávú jövőjét, akkor képtelen vagy elképzelni, hogy meg tudnád duplázni az árbevételt, és ennél jóval kisebb növekedésre készítesz tervet. Pedig elképzelni a duplázást, és erre tervezni – ehhez ugyanúgy minden erőforrásod megvan. (A terv végrehajtása már más kérdés, de a tervezéshez minden erőforrásod megvan.) Az ok: túlzott racionalitás, minden apró lépést, minden – a tervezés idején még nem látható – erőforrást, lehetőséget előre látni akarsz. Erőforrás-hiányos állapot.

Hadd emlékeztesselek arra, hogy új, téged nagy mértékben segítő erőforrásokat és lehetőségeket csak úgy fogsz találni, hogy elindulsz a cél felé.

Hogy mik okozzák az erőforrás-hiányos állapotot?

Nem megfelelő “programok”, amiket futtatsz magadban. Ha önmagadat egy számítógéphez hasonlítod, akkor a hardver tökéletesen működik. A hardver, mint erőforrás ott van. Csak a program – a szoftver – az, ami a nem megfelelő eredményt szállítja.

Mi ennek az oka? Elsődlegesen múltbeli tapasztalások, amik meghatározzák a jelen történéseinek sokszor téves értelmezését.

Ez a következőképpen történik:

Érzékszerveiden keresztül észlelsz valamit. Látsz, hallasz dolgokat.

Ezt értelmezed valamilyen módon.

Az értelmezés miatt érzed magad valahogy.

Emiatt az érzés miatt indul el a nem kívánatos program: halogatás, csőlátás, kreativitás hiánya, belső kétségek, állandó “lovaglás” ugyanazon a problémán, negatív attitűd, felelősség hárítása, önsajnálat, áldozat-szerep stb.

Ilyenkor fontos, hogy tudatosítsd magadban, hogy messze több lehetőséged van újat alkotni és létrehozni, mint adott pillanatban azt érzed. Mint amikor egy gyerek szobájának a padlójára ki van szórva egy nagyon nagy kupac lego:

NEGYEDIK jó hír: az elméd és a tested ugyanannak a rendszernek a részei

Sőt! Oda-vissza hatnak egymásra. Ezt könnyen meg tudod figyelni.

Egy benned erős negatív érzelmet kiváltó gondolatra tested is észrevehetően reagál: megugrik a pulzusod, összeszorul a torkod, kiver a veríték, de akár hirtelen az asztalra is csaphatsz.

Nagyon pozitív hír esetén pedig felugorhatsz a székből, és a szobában körbeugrálva örömmámorban kiabálhatod, hogy “Jessz, jesssz, jesssz!”

A reakciók többsége persze nem ilyen extrém, de akkor is meg lehet figyelni őket. Ahogy egy nap során váltakoznak benned a feszültség, a nyugalom, az aggodalom, az elégedettség vagy elégedetlenség érzései, úgy tükröződnek ezek (sokszor alig  észrevehetően) a külvilág által észlelhető non-verbális jelekben: a testtartásodban, a gesztusaidban, a mimikádban, a hanghordozásodban.

A tested is meg tudja határozni, hogy milyen gondolatok és érzések kapjanak teret az elmédben. Aki szokott sportolni, tudja jól: a testmozgás közben felszabadult endorfinok, a szerotonin, az izmok tónusa mind elősegítik, hogy pozitív érzések és pozitív gondolatok uralkodjanak az elmédben.

Próbáld csak ki: állj fel, rogyaszd be a vállaidat, hátadat görbítsd be, hajtsd le a fejed, nézd a lábfejedet, szádat görbítsd lefelé. Most próbálj valami vidámra gondolni, és próbálj vidám lenni. Na?

Amint ezt leírtam, rádöbbentem, hogy az okostelefonok nézése közben fejünk többnyire le van hajtva… Hm. (Van egy nem éppen vidám jóslatom, hogy a gerincgyógyászoknak – gyógytornászoknak, sebészeknek – az emberek gerincének nyaki szakaszával sok munkájuk lesz a jövőben…)

Vagy: húzd ki magad (hasat be, melledet ki), kétoldalt vízszintesen tárd szét a karjaidat, tenyered nézzen felfelé, fejedet kissé hátrahajtva nézz srégen felfelé. Vegyél egy mély levegőt, és mosolyogj. Most próbál szomorú lenni, idézz fel valamilyen szomorú eseményt az életedből. Na?

Nem nehéz megfigyelni a mindennapok során, hogy az elme és a test oda-vissza hatnak egymásra.

Hogy ez mitől jó hír?

Attól, hogy ezt a tényt tudatosan alkalmazva sokkal céltudatosabban tudsz kommunikálni,  azaz

• könnyebben meg tudod teremteni a kommunikációd kongruenciáját (amikor a testbeszéded és a szavaid összhangban vannak),
• nagyobb összhangot tudsz teremteni másokkal,
• könnyebben meg tudsz érteni másokat,

és ezek előfeltételei annak, hogy

• könnyebben meg tudd magad értetni másokkal, és
• könnyebben tudj másokat meggyőzni valamiről, és
• könnyebben tudj másokra pozitív módon befolyást gyakorolni.

Nem csak a szavaiddal. Nem is csak a testeddel. Hanem a teljes lényeddel.

Ez azért fontos, mert mások vezetése nem más, mint kommunikáció.

Amint azt a világhírű amerikai menedzsment guru, Stephen Covey mondta – idézet “A nyolcadik szokás” című könyvéből:

“A vezetés kommunikáció az emberek értékes mivoltáról, a bennük rejlő potenciálról olyan módon, hogy azt meg is lássák magukban.”

Hát ezért jó hír az, hogy a tested és az elméd ugyanannak a rendszernek a részei.

Minél jobban kommunikálsz – a teljes lényeddel -, annál jobb vezető vagy, és annál jobban fog növekedni vállalkozásod.

HARMADIK jó hír: ha egy ember meg tud valamit csinálni, akkor te is meg tudod tanulni, hogy megcsináld

És valóban! Tudsz olyan teljesítményről, eredményről, amit kerek e világon egy, és csak egy ember tudott felmutatni?

A sportban talán még találunk ilyent: nagyon bonyolult ugrás műkorcsolyában, amit eddig a világon csak egy műkorcsolyázó tudott hibátlanul bemutatni. Mondom: eddig (de nem biztos, hogy van ilyen).

Vagy világrekord bizonyos sportágban, amit egy sportoló tart évek óta. Bár ilyenre is sokszor láttunk trónfosztást: előbb-utóbb jött valaki, aki egyszercsak túlszárnyalta az előző világbajnok sok évig fennálló rekordját.

Egyébként is, az időben mért teljesítmények esetében, amikor egy vagy két századmásodpercen múlik az első hely, szerinted van jelentős képességbeli különbség az első, és a második helyezett között? Szerintem nincs. Amit az első helyezett tud, azt mind tudja a második is. Mindketten megtanulták.

De ez a sport volt. Most maradjunk a vállalkozásod építésénél.

Szerinted van olyan képesség és teljesítmény, amit az üzleti életben valaki más már felmutatott, és te ne tudnád megtanulni, hogy előbb-utóbb azt te is fel tudd mutatni, el tudd érni?

Ha másoknak sikerült

• megalkotni egy érzelmekkel telített, kristálytiszta és vonzó jövőképet,
• felfedezni a saját küldetésüket, ami egységes irányba foglalja össze az illető vágyait, érdeklődéseit, értékeit és erősségeit, és ez szenvedéllyel hajtja őket előre,
• megtanulni lazán beszélni több száz ember, és videókamera előtt,
• önbizalmat kifejleszteni egy olyan területen, ahol korábban önbizalom tekintetében a bányabéka feneke alatt érezte magát,
• stratégiát alkotni, abból stratégiai célokat származtatni,
• azok eléréséhez szükséges eszközöket és forrásokat beszerezni,
• többkörös tárgyalási sorozat során önmaga számára nagyon előnyös üzleti feltételeket kialkudni,
• kialakítani a saját vállalkozás céljaihoz optimális marketing és értékesítési folyamatokat,
• felépíteni egy ügyfélmegtartó ügyfélszolgálatot,
• vezetőket képezni,
• nemet mondani lazán és könnyedén, bárkinek,
• kitartani a nehézségek ellenére is,
• visszafizetni a kölcsönbe vagy hitelbe kapott pénzt,
• a teljes padlóra kenődés után felállni, és nulláról mindent újrakezdeni,
• a múlt tapasztalataiból tanulva továbbmenni, és elérni a vágyott sikert,
• és mindeközben embernek maradni,
• úgy, hogy élete minden területén is megteremti az egyensúlyt,

akkor ezekben – és bármi másban – te miért ne tudnál fejlődni, és előbb-utóbb elérni a vágyott sikert?

Ezt már sokszor leírtam: minden újszerű célod elérése egy fejlődési folyamat. A cél megvalósítása közben te magad fejlődsz abban, hogy mozgósítsd magadból a szükséges fizikai, mentális, érzelmi és lelki erőforrásaidat olyan egyedi módon, amilyen módon azokat eddig még nem tanultad meg mozgósítani.

A fejlődési folyamat sok mindent jelenthet. Jelentheti a testi éntudatosságod fejlődését, hogy a testbeszéd nyújtotta lehetőségeket  emberekkel való kommunikáció során tudatosan kiaknázd. Jelentheti üzleti modellek elméleti megértését. Jelentheti az intuíciód fejlődését. Vagy akár egy, vállalkozásod építésében fontos szerepet játszó eszköz használatának elsajátítását.

Sőt! Jelentheti egy gátló érzelem semlegesítését, és behelyettesítését egy téged támogató, segítő érzelemmel.

Miért ne lenne lehetséges neked, hogy vállalkozásod bevételét megduplázd, sőt megtriplázd? Hát, ha ez nem lenne lehetséges és megvalósítható mindenki számára, akkor nem lennének ezrével több tíz, sőt, több száz alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozások, amelyek az alapításuk óta eltelt akárhány év alatt már többször is megduplázták az árbevételüket.

És akkor a multinacionális méretűvé növekedett kisvállalkozásokról még nem is tettem említést.

Ez persze nem feltétlenül csak egy ember eredménye, de mindig van egy valaki, aki szíve-lelke egy vállalkozásnak, aki forrása annak, és aki kristálytisztán tudta, hogy mit akar, és azt miért akarja.

Ez a valaki a saját vállalkozásodban pont te vagy.

Lehet, hogy arra még soha nem gondoltál, hogy azt, hogy kételkedj önmagadban, önmagad értékességében, valamikor szintén megtanultad? Ha a kételkedést képes voltál megtanulni, akkor miért ne lennél képes megtanulni most azt, hogy bízz magadban, a fejlődési képességedben, a benned rejlő végtelen bőségben?

Hogyne lennél képes rá. Ez is csak egy tanulási, fejlődési folyamat.

Vedd észre, hogy azt is megtanultad, hogy félj valamitől (magasság? repülés? nyilvános beszéd? hitelt felvenni? valakinek visszajelzést adni?). Az a félelem egy tanulási folyamat eredménye volt. Ha a félelmet megtanultad, akkor ugyanúgy meg tudod tanulni a bátorságot, és azt is, hogy az a félelem elmúljon.

Szóval hol vannak a korlátok? A téged legdurvábban korlátozó korlátok a fejedben vannak, sehol máshol.

Bármit is szeretnél megvalósítani, a helyes hozzállás az, hogy

MÁSODIK hír: a tapasztalatnak van egy struktúrája

A múltban szerzett összes tapasztalásod el van benned raktározva. Minél erősebb érzelem kísért egy adott múltbeli tapasztalatot, az annál határozottabb lenyomatot hagyott benned.