Ha azt kérdik, „Ki vagy?”, nem igazán tudok rá válaszolni. Sokkal könnyebb megválaszolnom azt, hogy ki NEM vagyok:
Nem vagyok Boér Tamás. Az csak a nevem. Ha eldöntöm, megváltoztatom. Lehetnék Strzyzewski Boáz vagy akár Tropacsek Szedlacsek. Nem vagyok a nevem.
Nem vagyok a testem. Ha meglátsz, „felismersz”. De ha kihullik a hajam, amputálják valamelyik végtagomat, megvakulok, elveszítem fél vesémet, fogaimat, egyéb testrészemet vagy „alkatrészemet”, az már nem én lennék? Kétlem. Ugyanaz vagyok. Csak testileg „más felépítésű”. Lehet, hogy sánta, lehet, hogy kerekesszékben. A testem olyan, mint egy kabát, amit ebben az életben hordani fogok. Ez a kabát idővel biztosan kopni és szakadni fog. Én akkor sem szűnök meg és nem leszek más (valaki vagy valami).
Nem vagyok az érzéseim. Ma történik valami jó, vidám leszek. Holnap váratlan kiadásra kényszerülök és bosszús leszek. Az érzelmeim is olyanok, mint az időjárás: egyszer süt a nap, egyszer esik az eső, sőt, van, hogy vihar van. Változnak, mint minden ebben az életben. Néha nagyon gyorsan. Máskor meg – pl. ha meditálok, vagy alszom – nem érzek semmit. De szándékom szerint képes vagyok befolyásolni az érzéseimet, így azt érzem, amit érezni akarok. Ha azt akarom, semmit nem érzek. Nem vagyok az érzéseim sem.
Nem vagyok a gondolataim. Ha körülnézek a szobában, látok dolgokat. Ezek gondolatként megjelennek bennem. A könyv, ami ott a polcon. Egy flip-chart papír a falra rögzítve, ami a vállalkozásom stratégiáját tartalmazza. Ilyenkor izgatott leszek, hogy hajtsam végre! De eldönthetem, hogy másfelé nézek, és akkor más gondolatok – és más érzések – fognak támadni bennem. A gondolataim is változnak, de én változatlanul ugyanaz vagyok. A gondolataim rajtam keresztül jönnek – és mennek.
Nem vagyok a pénzem, sem az anyagi helyzetem. Voltam már nagyon jól, voltam már rosszabbul is anyagilag. De bármi is volt az anyagi helyzetem, én mindig ugyanaz voltam. Dúsgazdagon is lehetnék depressziós, nagyon szegényen is életvidám. Dúsgazdagon életvidámnak lenni sokkal jobb választásnak tűnik, de nem vagyok sem az anyagi helyzetem, sem az érzelmeim. Hiszen mindkettő változhat – és én ugyanaz maradok.
Nem vagyok a tudásom. Bármi, amit megtanultam, azt oké, birtoklom és amikor úgy van, alkalmazom is, de nem vagyok a tudásom. Én nem az vagyok, amit tudok. Ha valamit tudok egy adott pillanatban, majd a következő pillanatban elfelejtem, én akkor is ugyanaz – a valaki vagy valami – vagyok. Ha tudásom tovább bővül, mert olvasok és nálam okosabb, bölcsebb emberektől tanulni igyekszem, akkor én még mindig ugyanaz – én (?) – vagyok.
Nem vagyok a szakmám. A szakma az, amin keresztül embertársaimat szolgálom és így teremtem meg az anyagi körülményeimet. És örömöt magamnak. De döntés kérdése, hogy elkezdek megtanulni egy új szakmát és akkor névkártyámon valami mást fogok feltüntetni. Pl. azt, hogy „asztalos”. Vagy „bridzs mester és oktató”.
Miután megválaszoltam, mi vagy ki NEM vagyok, marad a kérdés: KI vagyok?
Erre a kérdésre van egy vicces és egy komoly válaszom.
A vicces: mivel nem tudom biztosan, hogy ki vagyok, ettől aztán tényleg KIVAGYOK!
A komoly: az vagyok, aki/ami mindezeket MEGFIGYELI.
Ez utóbbi természetesen csak egy feltételezés…
Ha tèged vagy bárkit èrdekel a buddhizmus akkor belekukkantva ebbe a vallásba vagy tudományágba inkább a kettő között mondom sokkal több választ ès köztük ugyanezt is kapja amiről èpp írtál. Köszönőm.
Nem a buddhizmus nihilje a megoldás. Amit Tamás saját kútfőből végigvezetett fenti szösszenetben azt tanítja a több mint 6000 éves védikus filozófia. Magyar nyelven sokáig nem volt hozzáférhető, de van egy maroknyi csapat aki foglalkozik a szanszkrit filozófiai írások közvetlenül magyar nyelvre fordításával. Tehát nem angol közvetítéssel jut el a tanítás. A DANVANTARA kiadó adta ki a Vedanta-Sutra című bölcselet fordítását.
athato brahma-jijnasa Tudakozódjunk a Brahman /legfelsőbb / felől
„Mindaddig, amíg az emberi lény nem tesz fel kérdéseket az Abszolút Természetérõl, valamennyi tette kudarcnak számít.”
Amiről Tamás írt az az emberben lakozó Önvaló ( azt hiszem Baktay Ervin fordította Önvaló-nak először, hogy ne keverjük a lélek fogalmával, ami zavaros lenne) mely mindenek felett álló, megfigyelője az életnek a lénynek. Ezt megértve azt is felismerjük hogy a “bennünk lakozó”egy isteni természetű lény, aki nem a “bőrkabát” ( test) része, hanem egy magasabb dimenzióban létező. A brahma (felső lélek,- nem azonos Brahman-nal az Istennel) és a test közötti kapcsolatot a prána /lélegzet teremti meg. A lelki fejlődés és a magasabb tudatosság felé vezető út első lépése, amikor az ember elméjével felismeri az önvalóját, (a megfigyelőt) és kutatni kezd annak természete felől. Ezt a kutatást saját természete szerint minden emberi lény más módon tudja végigvezetni. Van aki az intelligenciáját használja, és a tudás útját követi ez a gjána jóga. Van aki a szolgálaton keresztül keres, ez a karma jóga, Van aki a szeretet a felajánlások útján tud Isten felé közeledni, ez a bakti jóga. Minden út ugyan oda vezet, mintha egy hegy csúcsra külön oldalain más más ösvényen másznánk föl s végül a csúcson találkoznánk. 🙂 . Aviai Szt. Teréz: Belső Várkastély című művét ajánlják a keresztény irodalomból, annak aki az önvaló természetét kutatja.
Én az vagyok, aki azt a feladatot végzem el, amit elvégzek és ezzel segítem az emberek életét, a társadalom, emberiség javára teszek valamit. ÉN konkrétan csak egy igazán picike részt tudok tenni , de többen,csapatban előremutatóbb dolgokat vihetünk véghez: Te is a tanításaid révén, coach munkáddal azt segíted, hogy azok, akik ezt igénybe veszik jobban tegyék a dolgukat, teljesebb életük legyen (több idejük maradjon rekreálódni, hatékonyabban és ezáltal is örömtelibben dolgozzanak).
Jo volt nagyon tetszett, teljesen igaz, de szerintem nagyon sok ember nem érti még ezt.
Hiszen az RTL clubon meg más csatornákon nem ezt szajkozzák.
Elég elszomoritó hogy az alternativ csatornákat most számoltam ki kb a lakosság o.2 százaléka nézi,
ahol hasonló gondolatokat osztanak meg mint Te, a többiek meg maradnak a barátok közt-nél,
meg a TV hiradónál.
Szóval látom Tamás jó úton haladsz, sok sikert és boldogságot kivánok Neked.
Üdv: Cser Attila
Köszönöm Attila, igyekszem kihozni magamból a legjobbat. Neked is minden jót, sok sikert és örömöt!
Tamás
Nagyon szórakoztató volt végig olvasni és nagyon elgondolkodtató a kérdés. Mindazok a kémiai elemek, melyek testünket alkotják – megtalálhatóak a földben is. Ez csak fizikai testünkre igaz.
Szellemiségünkkel nem igen tudunk elszámolni. Kultúránként változik az ember magyarázhatósága.
A mester nagyot alkotott! Tökéleteset!
Az embernek kellene jól sáfárkodnia minden talentumával.
A kérdés, hogy ki vagyok én?- más, más szemszögből közelítve nagyon sokféle válasz adható. Oly sok tényező befolyásolya nap mint nap – mindig másként, az idő változásával mindig másképpen.
Ki vagyok én? Aki ismer, annak nem kell bemutatkoznom. Aki nem ismer – annak a válasz sem kell.
E kérdés megválaszolását filozófusokra hagyom.
Kedves Tamás!
Mélyen egyet értek.
A lelkünk sok ezer éves, sokadik inkarnációban vagyunk itt.
Mindent megválasztunk, úgy születünk le, megírt vállalással.
Alakítjuk magunk is, de azért az alap erős.
Akkor vagyunk teljességben, bőségben, ha utunkon vagyunk.
A testünk lelkünk ruhája, vigyáznunk kell rá.
És mindenkiben ott van Isten, és mindenki egy!
Szia Marianna
Pont ezért nincs okunk félni. Semmitől.
Tamás
Kedves Tamás!
Jó élni, jó tisztázni a korlátainkat…Vannak…A következő levegővételünk is a Teremtő kezében van, hittől, eszméktől, pártállásoktól függetlenül. Szerintem ez a dolgok sava-borsa. Ez ösztönöz. inspirál is, és határozottan megóv attól a téveszmétől, hogy a passzát szél fölött uralmunk van. Nincs, csak a szándékaink és akaratunk fölött van hatalmunk.
És igen, nagyon egyetértek azzal, hogy a külsőnk nem mi vagyunk…De azt is úgy kaptuk….Ha már ennyi ajándékot kaptunk 🙂 éljünk vele jókedvűen!
Sok szép vidám percet, alkotó órákat kívánok valamennyiünknek!
Üdvözlettel: Mariann
Köszönöm Mariann! Örülök, hogy én is tanulhatok tőled.
Üdv, Tamás