Most, hogy már tudod milyen káros a gondolat és a hozzá kapcsolódó érzés, mely szerint „nem vagyok elég…”, lássuk, mit tehetsz azért, hogy “elégnek” érezd magad. Ha a vállalkozásodat építed, akkor ez kötelező!

1. Rendszeresen legyél sokat kint, a természetben. Figyeld meg, hogy sem a növények, sem az állatok között nem találsz olyant, amelyik azt gondolná magáról, hogy ő „nem elég.” Tudatosítsd magadban, hogy a természetben nincs olyan, hogy „nem elég”. Minden „elég”, és az anyatermészet teszi a dolgát. Nem mellékesen ennek a „természetnek” te is része vagy. Hiszen „isa pur es homu vogymuk”. Tehát „elég” vagy.

Nem merném megtippelni, a világ lakosságának hány százaléka hordoz magában egy olyan érzést, amit úgy nevezek, hogy „nem vagyok elég”. De ha csak egy ember van a világon, aki nem érzi magát elégnek, szerintem az is sok.

„Nem vagyok elég tanult.”

„Nem vagyok elég okos.”

„Nem vagyok elég kreatív.”

„Nem vagyok elég felkészült.”

„Nem vagyok elég türelmes.”

„Nem vagyok elég kitartó.”

„Nem vagyok elég bátor.”

Emberek, akik vállalkozást szeretnének indítani, és szeretnék azt sikerre vinni. Éveken keresztül olvasnak, tanulnak, tanfolyamokra járnak, terveket készítenek, de a bátor elindulás még mindig várat magára.

„Nem érzem elég biztosnak a tervet.”

„Nincs rá elég félretett pénzem.”

„A havi fizetés azért mégiscsak egy bizonyosság.”

Ezt mondják. De az igazság, hogy nem érzik magukat elég bátornak ahhoz, hogy lépjenek egy nagyot. Ez nem tudás. Ez érzés. A tudás bizonyítéka a sok elolvasott könyv, a sok elvégzett tanfolyam, a rengeteg megnézett és kijegyzetelt videó. De még mindig nem elég.

Vállalkozók, akik tudják, hogy valamin változtatni kéne. Azt is tudják pontosan, hogy mit kéne tenni, mégsem teszik meg.

Nem érzik eléggé, hogy a változásnak több haszna lesz, mint költsége és fájdalma. Nem érzik, hogy elbírnák a veszteséget, ha a változás kísérlete kudarcba fullad. Nem érzik magukat elég erősnek és kitartónak ahhoz, hogy a változás elképzelt nehézségein át tudják verekedni magukat.

Ilyen érzéseim nekem is voltak, gátoltak rendesen, elsősorban párkapcsolati téren. Régóta tudom, hogy ezeknek az érzéseknek a forrása a gyermekkorom bizonyos történései, a tudattalanul magamba szívott szülői minták.

(A következő pár mondatot zárójelben írom. Nem szándékom világpolitikát is behozni az írásaimba, de úgy érzem, muszáj feltegyem a kérdést: mi az, ami Putyinnak nem elég, hogy megtámadta Ukrajnát?

A világ legnagyobb területi kiterjedésű országának teljhatalmú vezetője. De ez neki nem elég.

A világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező országának a vezetője. De ez neki nem elég.

Az ország rengeteg természeti kinccsel (kőolaj, földgáz stb.) rendelkezik. De ez neki nem elég.

Felmérhetetlen vagyona van. De ez neki nem elég.

Miért nem elég? Mert ő belül nem érzi magát elégnek. Kíváncsi volnék a gyermekkorára…)

Zárójel bezárva, térjünk vissza a vállalkozói világba.

Női vállalkozók. Sikeresek, ügyesek, erősek.

Erősek? Igen, azok. Nem kérdés.

A kérdés az, hogy mi szüksége egy nőnek bizonygatnia, hogy ő erős? Olyankor van rá szüksége, amikor ő nem érzi magát erősnek. Férfiakkal is elő szokott fordulni. Ilyenkor Margaret Thatcher mondása jut eszembe:

„Erősnek lenni olyan, mint nőnek lenni. Ha mondanod kell, hogy az vagy, akkor nem vagy az.”

Tehát, ha hangoztatod, ha mutogatod, ha domborítod, ha láttatni igyekszel, hogy te márpedig erős vagy, az pont annak a bizonyítéka, hogy nem érzed magad erősnek. Ez a gondolat meg szokott fordulni a fejemben akkor is, amikor erősen kigyúrt felsőtestét egy szál atlétában közszemlére tevő férfit látok kint az utcán, amikor nagy meleg van.

Kamaszkoromban egy testépítésről szóló könyvben Arnold Schwarzenegger és más testépítő, nagyon kigyúrt férfiak fotóit látva én is a tükör előtt emelgettem a súlyokat, és figyeltem, hogy mikor kezdenek végre domborodni az izmaim? 🙂

Szent meggyőződésem, hogy minden élő ember erős. Ha élsz, akkor az erő veled van. Innen nézve Yoda mesternek a kívánsága, hogy „Az erő legyen veled!” okafogyott. Hiszen az erő veled van.  Pont. Születésedtől kezdve. Halálod napjáig. Mert az élet maga az erő.

Tehát nem az a kérdés, hogy erős vagy-e vagy nem? Hanem az, hogy van-e kapcsolatod a saját erőddel? Felfedezted-e már ezt az erőt? Képes vagy-e irányítani és uralni azt? Ha igen, akkor érzed, hogy erős vagy. És akkor semmi szükséged azt hangoztatni, sem bizonygatni, sem mutogatni, hogy márpedig te erős vagy. Ilyenkor mindent könnyedén, természetesen tudsz megtenni, mert a cselekvés a benned lévő, természetes, isteni erőből fakad.

Nők maszkulin ereje: szerény tudásom szerint az egyetlen időszak, amikor egy nőnek nem feltétlenül sikerül a külvilág dolgainak kezelésére és irányítására a szükséges (maszkulin) erőt fordítania, az az időszak, amikor szoptatós korú kisbabája van. Ilyenkor az édesanya elkerülhetetlen, biológiai programozottsága okán erejét és energiáját mindennél nagyobb prioritással a baba ellátására, védelmére, a vele való törődésre fordítja. (Szólj, ha ezt rosszul tudom, hozzászólásodat szívesen veszem a blog bejegyzés alatt!) Ilyenkor tűnhet egy nő “gyengének”, de legalábbis kiszolgáltatottnak. De ez csak látszat: nők milliói bizonyítják, hogy több kisgyerekkel való szimultán törődés mellett is jut erejük és energiájuk a munkájukra, a háztartásra, és még mennyi mindenre… (Az más kérdés, hogy szerintem szomorú, amikor egy nő ezt nem saját vágyaiból, hanem kényszerből csinálja…)

Természetéből adódóan egy nő is erős. Hogyhogy ne lenne erős egy nő, aki képes kihordani és megszülni egy babát, majd hosszú éveken keresztül gondoskodik róla, és törődik vele?

Szóval azt, hogy nem vagyok elég, örökre felejtsd el! Az, hogy nem vagyok elég, erősen hiányszemléletű gondolat. Vedd észre, hogy ennek a káros gondolatnak és érzésnek egyik forrása a múltadban, főleg a családi körülményeidben gyökerezik. De valószínűsíthető, hogy az iskolarendszer is rátett egy lapáttal. Hiszen azt a gondolatot erősíti, hogy te nem vagy feltétel nélkül “ötös”.

Pedig az vagy. Rögzítsd magadnak, hogy elég vagyok, és pont!

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamilyen cél eléréséhez szükséges tudásod itt és most elég ahhoz, hogy elérd azt a célt. De te magad mindenképpen elég vagy, mert képes vagy megszerezni a szükséges tudást. És csak idő kérdése, hogy az adott célhoz a tudásod mikor lesz elég.

Azért vagy elég, mert van száz milliárd neuron az agyadban, és képes vagy dolgokat észlelni, az észlelést értelmezni, az értelmezés alapján döntést hozni és cselekedni. A cselekvés eredményét megint képes vagy észlelni és értékelni és, ha szükséges, korrigálni. Minden célmegvalósító folyamat ilyen ciklusokon keresztül történik. Egy ilyen ciklus maga a tanulás.

Tűzd ki a célt! Indulj el! Hibázz minél többet! A célt szemed előtt tartva folyamatosan korrigálj! És előbb-utóbb el fogod érni a célt.

Ez a képességed a legerősebb bizonyítéka és oka annak, hogy elég vagy.

Sőt! A szíved diktálta céljaid eléréséhez bőven elég vagy.

Minden viselkedés mögött egy pozitív szándék van

Minden bántó, káros, vagy értelmetlen viselkedés mögött is ott van egy pozitív szándék.

Önmagad egészségét veszélyeztetve rengeteget dolgozol – azért, hogy munkát tudj adni a munkatársaidnak. Hallgatsz, mert nem akarod „megbántani” a munkatársadat. Kiabálsz azért, hogy figyelmet kapj.

Ilyen esetekben fontos elkülöníteni a bántó vagy káros viselkedést a mögöttes pozitív szándéktól. A lényeg, hogy a pozitív szándék teljesülhessen:

valódi megoldást hozó,

előre mutató,

építő jellegű,

mindenki számára elfogadható viselkedéssel.

Célkitűzési workshop a munkatársaiddal

Vannak, akik lelkesek a kitűzött cél hallatán. Mások úgy tűnik számodra, hogy kerékkötői a folyamatnak. Mintha nem akarnák vállalni a célt, mintha nem lelkesednének ért. Sőt, állandóan az akadályokon és a kockázatokon „lovagolnak”.

Tudd,  hogy ők nem azért csinálják ezt, mert nem akarják a célt. Róluk azt kell tudni, hogy ők a probléma megoldó emberek táborát gyarapítják, akik először a problémákat és a kockázatokat látják meg, és ezeket is mondják ki először. Az ő agyuk rögtön a válaszokat keresik arra a kérdésre, hogy hogyan tudnánk ezt a célt biztosan elérni? A kérdéseiket pont azért teszik fel, hogy a célt nagy valószínűséggel el tudjátok érni!

Akik egyből lelkesek, ők máris elindulnának a cél felé. Ők a célmegvalósítók. Az ő előnyük, hogy egyből lelkesek tudnak lenni, és nagy lendülettel tudnak haladni. Mindig tesznek lépéseket a cél felé. Nem esnek az analízis paralízis hibájába. Az ő gondolkodásuk hátránya, hogy kevesebb figyelmet adnak a lehetséges kockázatoknak. Velük könnyebben fordulhat elő, hogy belefutnak egy problémába, ami miatt nem tudnak tovább haladni.

Vezetőként tudd, hogy mindkét féle gondolkodásra szükséged van a csapatodban. Arra is, amelyik elsődlegesen a közelítő, célirányos motivációra épít: „Gyerünk, ne tököljünk, fogjunk hozzá, haladjunk!” És a másikra is, amelyik elsődlegesen az elkerülő, megelőző motivációra épít. Ennek az az ismérve, hogy előre tudni akarja, hogy a folyamatban hol futhat lyukra. Előre tudni akarja, hol és milyen módon történhetnek olyan dolgok, amik miatt a célt esetleg soha nem fogja elérni.  Ő biztosra akar menni, hogy a célt eléritek.

Más példa: mikromenedzselés

A munkatársaid munkájának minden apró részletébe beleütöd az orrodat. Mindent tudni akarsz, mindenre rákérdezel. Kis horderejű döntéseket sem akarsz rájuk bízni. Ha ezt csinálod, akkor tudd: nagyon idegesítő tud lenni. Természetesen e mögött is ott a pozitív szándékod: azért csinálod, mert biztosra akarsz menni, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Ezért nagyon sok mindent kontrollálni akarsz.

Ezt csinálhatod azért, mert nem látod tisztán, hogy a munkatársad igenis kompetens a feladat elvégzésére. Vagy azért, mert belső bizonytalanság gyötör, és ezt rávetíted a munkatársadra. De a szándékod mindenképpen pozitív.

Vezető és munkatárs kapcsolata

Sokszor van olyan, hogy a munkatársak nem őszinték a vezetőjükkel szemben. Azt mondják neki, amivel ők elkerülik maguk számára a bajt, vagy azt, amit feltételeznek, hogy a vezetőjük hallani akar. Ezért a vezető nem ismeri meg a teljes valóságot, így nem tudja meghozni a leghelyesebb döntést.

Mi az igazi szándéka egy ilyen munkatársnak? Az, hogy biztonságban érezze magát. Ezért minden vezetőnek feladata olyan viszonyulást kiépíteni a munkatársaival szemben, amellyel a munkatársak a legkellemetlenebb hírt is nyíltan el merik mondani a vezetőnek, mert tudják, hogy a vezető őket akkor is megvédi.

A munkatársak teljesítményéhez nagyon fontos, hogy ők érezzék, hogy a vezetőjük egyrészt elvárja a teljesítményt, másrészt tartja is értük a hátát.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vezető nem fog lépéseket tenni a hibás döntések jövőbeni elkerülése érdekében. Azt sem, hogy extrém esetben sem fog elbocsátani egy munkatársat, ha ez a döntés megalapozott.

De az alap az kell legyen, hogy a vezető mellett minden munkatárs érezze magát biztonságban. Másképp nehéz lesz jól teljesítenie.

Egy ember egy adott pillanatban úgy cselekszik, ahogy ő a legjobban cselekedni tud. Bármit is csinálunk vagy döntünk egy adott pillanatban, az a legjobb, amit csinálni vagy dönteni tudunk – abban a pillanatban, abban a helyzetben.

A változáshoz vezető kulcs az a felismerés, hogy nem csak a jelenlegi – káros, téves, hibás,  nem célravezető – viselkedéssel tudod megvalósítani az eredeti, pozitív szándékodat. A megoldás, hogy találj egy

egészséges,

produktív,

valódi megoldást hozó, és

minden érintett  által elfogadható

viselkedést annak érdekében, hogy az eredeti szándékodat megvalósítsd.

Akkor honnan lesz érzelmi biztonságod?

Mi történik, amikor mindent elveszítesz?

Igen, úgy értem.

Mindent.

Abszolút mindent.

Céged becsődölt.

Párod elhagyott.

Feltételezzük, hogy az ingatlanotok az ő nevén volt.

Te albérletbe kényszerültél.

Alig tudod fizetni a bérleti díjat.

Kölcsön kell kérned.

Gyerekeidet nem láthatod.

A barátok is elfordultak tőled.

Igen, a “barátok”.

Ilyen helyzetben honnan lesz érzelmi biztonságod?

Mitől tudnád magad motiváltnak, energikusnak, és tettre késznek érezni?

Honnan lenne hited, hogy képes vagy kimászni ebből a helyzetből?

Amikor úgy érzed, nincs talaj a lábad alatt.

Amikor azt gondolod, minden és mindenki összeesküdött ellened.

Amikor életed összes korábbi struktúrája összedőlt, összeomlott, és sehol, semmilyen elérhető kapaszkodót nem találsz?

Mintha az óceán kellős közepén, hajótöröttként hánykolódnál a vízen, óriási viharban, több méteres hullámok között…

Ilyen helyzetben mit éreznél?

El tudod képzelni?

Tudod, miért javaslom mindenkinek, hogy legalább egyszer az életben nullázodjon le?

Azért, mert onnan felállni, onnan mindent újraépíteni olyan embert próbáló feladat, ami egy életre hihetetlenül acélosra fog edzeni téged.

Rá fogsz döbbenni, hogy semmi szükséged nincs külső dolgokra ahhoz, hogy érzelmi biztonságban tudd magad.

Sem a cégedre, sem egy párkapcsolatra, sem barátokra, sem pénzre.

Rá fogsz döbbenni, hogy senkinek az elfogadására nincs szükséged ahhoz, hogy jól érezd magad a bőrödben.

Rá fogsz döbbenni, hogy nem vagy egyedül.

Még akkor sem, amikor hetekig, hónapokig senki sem érdeklődik irántad.

Még akkor sem, amikor csak “alja munkákból” tudod fenntartani magad.

Rá fogsz döbbenni, hogy van valami – nevezd Istennek, gondviselésnek, szerencsének, vagy az Univerzumnak, teljesen mindegy -, ami mindig megtart téged.

És amikor megjelenik benned az alázat, elindulsz fölfelé.

Belátod, hogy hibáztál.

Belátod, hogy a saját gondolkodásod juttatott a padlóra.

Belátod a magad felelősségét.

Belátod, hogy elmulasztottál dolgokat.

Belátod, hogy te láttad a világot olyannak, amilyennek.

Belátod, hogy a tudattalan gondolataid és érzelmeid juttattak a padlóra.

És a tanulságok levonásával vállalod az újra építést.

Az illúziók leomlottak.

Megvan az új önmagad.

Aki végtelenül erősebb, végtelenül gazdagabb, és végtelen érzelmi biztonságot érez, mint korábban bármikor is.

És már nevetsz a korábbi önmagadon, és a szükségtelen terheken, amiket tudattalanul cipeltél magaddal.

Már nem hagyod, hogy a félelem uralkodjon rajtad.

Már tisztán látod a valóságot, és a sikerélményeid egyre inkább megerősítenek, hogy jó úton jársz.

Rádöbbensz, hogy nincs veszíteni valód – mert soha nem is volt.

Életed vitorláit sokkal könnyebben igazítod, bármilyen irányból is fújna a szél.

Minden egyre könnyebb, egyre lazább.

És soha nem cserélnél korábbi önmagaddal.

Elkönyveled a maximális lehetséges nyereséget: egy megújult, sokkal erősebb, sokkal tudatosabb önmagadat.

Aki mindig biztonságban érzi magát – bármi is történik a külvilágban.

Az ezzel járó anyagi eredményeket “természetes mellékterméknek” tekinted.

Tudod, hogy most már életed kiváló vezetője vagy: senki és semmi nem téríthet le az utadról.

Hasonló a tőzsdei árfolyamok emelkedő trendjéhez

Ferdén emelkedő, egyre magasabb hullámhegyek és egyre sekélyebb hullámvölgyek sorozatáról van szó.

Képzelj el egy negatív érzést, amit időnként érzel. Ezt az alábbi ábrán a görbének a kiinduló pontja jelenti (bal alsó sarok).

Ha ezt az érzést nem hárítod, hanem

• hagyod, hogy legyen,
• tudatosítod,
• nevén nevezed,
• elgondolkodol rajta, mi lehet az oka ennek az érzésnek,
• feltárod a forrását,
• megoldod a forrásnál talált lényegi problémát,
• technikákat próbálsz ki annak érdekében, hogy az érzést akaratlagosan el tudd mulasztani,
• és dolgozol magadon, hogy egyre inkább uralni tudd ezt az érzést,

akkor azt fogod tapasztalni, hogy egy következő alkalommal, amikor valami újból kiváltja benned ezt a negatív érzést, az érzés már nem lesz annyira erős, mint korábban volt.

Ha a következő legelső alkalommal még nem is érzed a változást, több alkalom után már mérget vehetsz rá, hogy érezni fogod.

Azaz a következő “hullámvölgy” már nem lesz olyan mély, mint az előző volt. És a folyamattal jár egy “ajándék” is: a következő hullámhegy magasabban fog csúcsosodni, mint az előző!

Tehát, a negatív érzelmek felszabadítása – és semlegesítése – automatikusan magával vonja a pozitív érzések felszabadítását, és megerősítését is.

Minél több negatív érzést tanulsz meg kezelni, uralmad alá vonni, és irányítani, annál több, és intenzívebb pozitív érzést leszel képes átélni.

De ehhez az kell, hogy a negatív érzést ne nyomd el magadban, ne fojtsd el, hanem engedd, hogy létezzen, majd folyamatosan, és tudatosan dolgozz rajta, hogy egyre inkább átvedd fölötte az irányítást.

Mennyi ideig tarthat egy többször visszatérő negatív érzést semlegesíteni?

Attól függ, mi a forrása ennek az érzésnek.

Egyes, nem túl erős, és nem túl mélyen gyökerező negatív érzéseket coachingban használatos technikákkal, illetve a coaching folyamat során elért sikerélmények pozitív érzéseivel lehet semlegesíteni.

Mélyebben gyökerező negatív érzések elmulasztásához már terápia lehet a jó megoldás.

Coaching és terápia között az egyik lényeges különbség, hogy míg a terápia foglalkozik a múltaddal is, és feltárja az okokat, addig a coaching elsődlegesen arra fókuszál, hogy hogyan juss el onnan, ahol éppen vagy oda, ahová el szeretnél jutni – függetlenül a múltadtól.

Bármi is a megoldás, a lényeg, hogy az érzelmi skálán egyre följebb lépj, egyre több érzelmi kompetenciát kifejlessz magadban, és egyre jobban képes legyél másokat vezetni.

Az érzelmeiden való “dolgozás” tudod, miért hasznos?

Azért, mert az eredménye az lesz, hogy egyre több helyzetben egyre többször fogod magad jól érezni – még olyan helyzetekben is, amelyekből korábban menekültél.

Amikor pedig jól érzed magad a bőrödben, olyankor

• a világot nem csak szépnek, de tökéletesnek is tudod érezni,
• nagy lendülettel tudsz dolgozni,
• a legpozitívabb hatást vagy képes gyakorolni másokra, és
• olyankor tudod a vezetői képességeidet is “csúcsra járatni”.

Ennek megfelelően bármilyen eredményt is sokkal könnyebben fogsz létrehozni.

Hol lennél már az önkorlátozó hiedelmeid nélkül?

Biztos, hogy jóval előrébb. Te is, vállalkozásod is.

De mik azok az önkorlátozó hiedelmek?

Olyan, univerzálisan igaznak gondolt elképzelések, gondolatok, amelyek

1. gátolnak valamiben, amit szeretnél, és
2. amelyek valóságtartalmát eddig még soha nem vizsgáltad meg.

Példák:

“Képtelen vagyok értékesíteni.”

“Én soha nem fogok tudni kiállni mások elé, beszédet mondani.”

“Őt nem bocsáthatom el.”

“Képtelen vagyok kezelni a kifogásokat.”

“Amikor azt mondja, hogy drága, azzal soha nem tudtam mit kezdeni.”

“A szüleim sem tudtak soha egy idegen nyelven beszélni, ez genetikailag már eldőlt.”

“Képtelen vagyok elkérni az árát annak, amit kínálok.”

“Neki egyszerűen nem tudom letenni a telefont.”

“A marketing nem nekem való.”

“Meggazdagodni csak csalással lehet, de én tisztességes családból származom.”

“Képtelen vagyok nemet mondani a….(-nak/-nek).”

“Ezt nem tudom megtenni”.

Ez csak néhány példa arra, hogy milyen szavakkal fejezik ki cégvezetők azt, hogy van bennük egy, a vállalkozásuk növekedését gátló hit. Az önkorlátozó hiedelmek sok ezer egyéb módon kifejeződésre juthatnak. Ami viszont mindegyikben közös az, hogy a cégvezető olyan eredményekről mond le, amelyek egyébként lehetségesek lennének (hiszen vannak rá példák), de az önkorlátozó hiedelmei miatt az illető ennek érdekében nem teszi meg a szükséges lépéseket.

A korlátozó hiedelmeket tükröző mondatok mindegyikét át lehetne fogalmazni két lehetséges mondatkezdés valamelyikével.

Az egyik mondatkezdés ez: “Képtelen vagyok…”

A másik: “Nekem muszáj…”

Ahhoz, hogy megértsd, hogy ezek miért korlátok neked, tedd fel magadban a következő kérdést:

Mi a legnagyobb hatalom az életedben?

Amikor ezt a kérdést fel szoktam tenni ügyfeleimnek, olyanokat mondanak, mint: idő, a tudás, az emberi kapcsolatok, a tapasztalat stb.

Ezek természetesen mind fontosak, de nem ez a helyes válasz.

A helyes válasz ez:

A legnagyobb hatalom az életedben a szabad választás hatalma.

Azért a szabad választás hatalma a legnagyobb hatalom, mert a választásaidon (vagy, ha úgy tetszik: a döntéseiden) múlik, hogy hová jutsz. A választásaidon múlik az, hogy milyen eredmények fognak megszületni a vállalkozásodban.

Nem tudom, hogy megfigyelted-e már, de életed minden pillanatában választasz – döntesz – valamit.

És minden döntésednek vannak következményei.

Annak a döntésnek is vannak következményei, hogy elolvasol egy hasznos gondolatokat adó könyvet. És annak is, hogy nem olvasod el.

Annak is, hogy leülsz tévézni. Annak is, hogy helyette egy fejlődésedet szolgáló online programot követsz.

Annak is, hogy valamire igent mondasz. Annak is, hogy arra nemet mondasz.

Annak érdekében, hogy megértsd a szabad választás hatalmát, fontos feltenni egy másik kérdést is:

Mi életed legkeményebb valutája?

Erre a kérdésre ügyfeleim tipikusan már kevésbé állnak készen válaszolni, mondom a választ:

Életed legkeményebb valutája a figyelmed.

Miért a figyelmed életed legkeményebb valutája? Azért, mert az, hogy hosszú távon mi(k)re irányítod a figyelmedet, sokkal, de sokkal nagyobb mértékben fogja meghatározni az eredményeidet, mint bármi egyéb. A figyelmed irányítása hosszú távon még annál is fontosabb, hogy cégedben milyen a készpénzáramlás, és mennyi pénzügyi forrás áll rendelkezésedre.

Egy dologgal valamit kezdeni, azt a dolgot irányítani, befolyásolni csak akkor tudod, ha az tudatos számodra. És bármiről is lenne szó, az csak a figyelmeden keresztül válhat tudatossá a gondolataid között.

Ha ez a valami csak “dereng”, ha csak “sejtésed van róla”, ha csak egy “halvány megérzés”, az még kevés a cselekvéshez. Ha meg teljesen tudatodon kívül van, akkor teljes sötétség van benned azzal a dologgal kapcsolatban.

Gondolj bele, az autód műszerfalán is a különböző kijelzők tudatosságot adnak neked az autó különböző műszaki jellemzőiről (pl. az aktuális sebességről, a motor fordulatszámáról, a hűtőfolyadék hőmérsékletéről stb.) Például a tankjelzőről le tudod olvasni az üzemanyag szintjét, így hatalmadban áll dönteni, hogy mikor fogsz tankolni. (Emlékszem, hogy nagyapám Trabantjában a benzin szintjét a tankban egy mérőpálca segítségével lehetett megállapítani…ehhez persze ki kellett szállni, fel kellett nyitni a motorháztetőt stb.)

A figyelmed hasonló ahhoz, mint amikor egy előadás kezdetekor kialszanak a fények, és valahol felgyúl egy fénycsóvát a színpadra irányító reflektor. Amire a fénycsóva irányul, azt látod. A többi sötétségben marad. Az, amit látsz a színpadon, számodra tudatossá válik. A többi tudattalan marad. Mert nem látod.

Mindaddig, amíg a reflektor csóvája tovább nem vándorol a színpadnak egy másik részére.

Míg egy ilyen reflektort egy másik ember irányít, addig a saját figyelmedet te irányítod, saját magadnak.

Oda, ahová éppen gondolod. És pont ebben rejlik a szabad választás hatalma.

Abban, hogy igyekezz mindig oda irányítani a figyelmedet, ahonnan a legtöbb hasznod származhat.

Irányítsd a figyelmedet ne arra, amit megszoktál, ne is arra, ami számodra kényelmes, hanem arra, amiből várhatóan a legtöbb hasznod származhat.

Irányíthatod a figyelmedet kívülre – például egy videóra az interneten. Vagy az üzleti tervedre, mert még kell rajta csiszolni. Vagy egy új kolléga munkaköri leírására.

És irányíthatod belülre, a saját gondolat- és érzésvilágodra. Ez azt jelenti, hogy egy kis időre “lezárod” a külső érzékszerveidet, és megfigyeled azt, ami benned van.

De azt is csinálhatod, hogy megtornáztatod a képzeletedet. Például egy meditációs vizualizáció során.

Irányíthatod a figyelmedet a saját érzéseidre is: reflektálhatsz azon, hogy milyen helyzetekben milyen érzések kerítenek hatalmukba, és azok hogyan akadályoznak a jobb döntésben.

Természetesen irányíthatod bármilyen, hasznot nem hozó tevékenységre is…

Így születnek meg – vagy maradnak el – cégedben az eredmények, a szabad választásaidon keresztül.

A legcsodálatosabb az egészben az, hogy a figyelmed irányítása tekintetében teljes szabadságod van! Ezt tőled soha senki nem tudja elvenni (még a börtönben sem). (Ha olvastad akár Henri Charriére: Pillangó, akár Viktor Frankl: …és mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort című könyvét, akkor tudod, miről beszélek.)

A folyamat tehát így néz ki:

1. szabad választásodból adódóan tudatosan irányítod a figyelmedet arra, ami neked feltehetően hasznos: ez lesz a figyelmed tárgya, erre irányítod a “belső reflektorodat”; a figyelmed tárgya lehet a külvilágban, vagy lehet valami, ami benned van – pl. a gondolataid, az érzéseid, vagy ….az önkorlátozó hiedelmeid;
2. a figyelmed tárgya egy időre fókuszt kap (ráesik a “fénycsóva”) – vizsgálgatod, figyelgeted stb.;
3. a figyelmed tárgya egy idő múlva egyre tudatosabbá válik számodra: meglátod a részleteket, megértés és tisztánlátás születik benned, összefüggéseket veszel észre, “összeáll a kép” – mert időt szántál rá, hogy megfigyeld;
4. a figyelmed tárgyával kapcsolatban ezután már magasabb szinten tudod gyakorolni a szabad választás hatalmát, azaz tudatosabb döntést tudsz hozni;
5. a tudatos döntés eredménye a további tudatosság, és az megint meghatározza, hogy a továbbiakban mire irányítsd a figyelmed, azaz a továbbiakban hová vándoroljon a “fénycsóva”;
6. folyt. az 1-es ponttal.

Te választasz. Az eredmények meg “rajtad csattannak”. Mindig. Válassz mindig úgy – akár könnyű, akár nehéz – , hogy mindig jó eredmények “csattanjanak rajtad”!

Hosszú távon vállalkozásod (és egész életed) eredményei a választásaid függvénye.

Ezt az eredményt elérni a te felelősséged. Amit te szeretnél elérni, azért te vagy felelős.

Hol jönnek itt képbe az önkorlátozó hiedelmek?

Megmagyarázom.

Ugye kétféle korlát van: a “képtelen vagyok…”, és a “nekem muszáj…”.

Miért korlát ez a kettő?

Azért, mert mindkettő tagadja a szabad választás hatalmát.

Mindkettő azt mondja neked, hogy nem vagy szabad.

Amikor azt mondod, hogy “képtelen vagyok növelni vállalkozásom bevételeit”, azzal levágtad még a lehetőségét is annak, hogy utánajárj, mit tudnál tenni azért, hogy ennek esélyét növeld. Ezzel lemondtál a szabadságodról. Lemondtál arról, hogy tehess azért, hogy növeld a bevételt.

Amikor azt mondod, hogy “nekem minden kérdésre muszáj tudnom a választ, másképp az embereim nem fognak tisztelni és követni”, azzal levágtad még a lehetőségét is annak, hogy ne tudd a választ, és esetleg megkérdezd egyik szakértő munkatársadtól – úgy, hogy ezzel az embereid még nagyon tiszteljenek és kövessenek téged.

Amikor a saját szabadságodat korlátozod, akkor a lehetőségeidet korlátozod.

Sok minden, amit el tudnál képzelni magadnak, hogy jó lenne, azért nem valósul meg, mert képtelen vagy elhinni, hogy az mégiscsak lehetséges lenne, ezért egy lépést sem fogsz tenni érte.

Erre a megoldás az, hogy tudatos döntésből elkezded figyelmedet az önkorlátozó hiedelmeidre irányítani, hogy észre vedd, hogy szabad vagy megtenni valamit, amin keresztül túl tudsz lépni a korlátozó hiedelmeiden.

A legfontosabb hited

“A legfontosabb hit, amit valaha is meg fogsz alkotni, az önmagadról alkotott hit.”

– Tony Robbins

Az önmagadról alkotott hited, így az énképed is szorosan összefügg a gyermekkori körülményeiddel, a gyermekkorodban (főleg a családban) “magadba szívott” hit- és értékrenddel. Fejlődéspszichológusok szerint ez 7 éves korra már 70%-ban kialakul, 14 éves korban pedig már 95%-ban rögzült.

Mindennapjaidat, a döntéseidet, a választásaidat pedig elsősorban a hit- és értékrendszered határozza meg. Ha változást szeretnél önmagadban és önmagad körül, akkor ezekkel el kell kezdeni foglalkozni, hogy tudatosítsd őket. Ahhoz meg az kell, hogy rájuk irányítsd a figyelmedet.

A jó hír az, hogy az önmagadról alkotott hitedet később még alakíthatják a megszerzett tapasztalatok. A legizgalmasabb, életedet legnagyobb mértékben alakító tapasztalatok azok, amikor túllépsz a saját magadról elképzelt korlátokon. A személyes és vezetői fejlődésednek ez kulcsmozzanata.

Téged erősítő hitek

A hitrendszered természetesen nem csak korlátozó hiteket tartalmaz. Mindazt, amit eddig megvalósítottál és elértél, azért tudtad megvalósítani, és elérni, mert hittél benne, hogy az lehetséges és, hogy ahhoz jogod van. Ebben a téged erősítő, vagy “engedélyt adó” hitek segítettek.

(Kamaszkoromban édesanyám mondogatta nekem, hogy “Fiam, gazdag leszel, mert szőrös a melled.” Azóta is mindig aggódom, amikor zuhanyozás után azt látom, hogy szőrszálak vannak a zuhanytálca vagy a fürdőkád alján…)

Ha megfigyeled, rájössz, hogy a valóságod egy az egyben megfelel a hitrendszerednek. Vállalkozásod összes eredménye a gondolatvilágodban létező, téged erősítő és korlátozó hitek eredőjéből jött létre.

Ha szeretnél vállalkozásodban a jelenlegieknél jobb eredményeket elérni, érdemes felülvizsgálni a korlátozó hiteidet, hogy azok mennyire valóságosak? Vajon tényleg a “nem lehetséges” kategóriába tartozik az, amit szeretnél és ami időnként eszedbe jut?

Például duplázni az árbevételedet. Mondd, őszintén: szeretnéd?

Vagy több szabadidő úgy, hogy céged eredményei még javulnak is. Még hogy ne lenne lehetséges?!

Amíg ragaszkodsz az önkorlátozó hiedelmedhez, addig nem is fog menni, az biztos.

Néhány történelmi hit

A tudás, a képzelet – és talán a nyitottság – hiánya produkált a történelem során néhány furcsa hitet, amelyeken ma nagyokat tudunk mosolyogni.

Lord Kelvin, az angol Királyi Természettudományos Társaság elnöke 1895-ben jelentette ki, hogy „levegőnél nehezebb, repülésre alkalmas eszközt építeni lehetetlen”. Csak nyolc év telt el a kijelentés után, és a Wright fivérek bebizonyították, hogy igenis lehetséges.

Dick Rowe, a Decca Recording Co. vezetője a Beatles egyik meghallgatása után: „Nem tetszik a hangzása, különben is a gitárnak annyi.”

Sir William Preece, az Angol Királyi Posta főmérnöke 1876-ban, miután Bell megmutatta neki a telefont: „Lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van a telefonra, de nekünk nincs szükségünk rá. Nekünk van elég futárunk.”

Egyébként nagyon izgalmas dolog lenne tanulmányozni, hogy min múlik egy órási üzleti lehetőség észrevétele? Gondolok itt Rowlingot a Harry Potterrel visszautasító 12 kiadóra, de nem csak. Min múlt vajon, hogy egy kiadó észrevette a lehetőséget, és vállalta a könyv kiadását, míg az előző tizenkettő nem?

Erős meggyőződésem, hogy a lehetőségek észrevétele szoros összefüggésben van a jövőképeddel, és a hozzá társított érzelmi töltettel, de ez már egy másik téma.

“A legkárosabb szenvedélyünk, amiről nem is beszélünk az, hogy hitekhez ragaszkodunk. Teljesen rá vagyunk kattanva, és nem tudunk leszállni arról, hogy amit hiszünk, az igaz és helyes.”

– Martha Boesing