Egy sikeres vállalkozó hölgy mondta egyszer: „megtanultam, hogy az üzleti életben nincs sértődés.” Igaza van. És továbbmennék: az élet bármely területén se legyen.

Javaslat: hagyd abba a sértődést egyszer és mindenkorra. Legyen egy jövőképed, és rendületlenül haladj abba az irányba. Amikor valami nem úgy történik, ahogy szeretnéd, tedd fel magadban a kérdést, hogy mit tudnál tenni azért, hogy valami, amit szeretnél, megtörténjen. De ne sértődj. Táplálj magadban pozitív érzelmeket, mindig.

2. Nincsenek kristálytiszta, írásban foglalt életcéljaid
Ami csak homályosan van megfogalmazva, azzal kapcsolatban nem valószínű, hogy határozottan tudnál cselekedni. Ami kristálytiszta, az egyértelmű, biztos, és minden kétséget kizáróan el van döntve. Akarod, és kész. A részletek elégséges szinten ki vannak már dolgozva ahhoz, hogy határozott lépéseket tegyél az adott irányba.

És, ha írásban van, az egyrészt jobban tudatosult, amikor leírtad, másrészt újból és újból elő tudod venni, újra tudod olvasni, és szükség szerint módosítani tudod. Így a követésük sokkal inkább biztosítva van, mint azon célok esetében, amelyek csak gondolatban léteznek.

Kristálytiszta, írásban foglalt életcélok nélkül a karriered állítom, hogy veszélyben van.

Ha érdekel hogyan adhatsz lendületet karrierednek lelkesítő életcéljaid kitűzésével, akkor kattints ide

3. Legalább 6 éve ugyanabban a munkakörben ugyanazt a munkát végzed
A továbblépés, az anyagiak bővülése nem az állandóságban, hanem a változásban rejlik. Karrier tanácsadók szerint 5-6 évnél tovább egy munkakörben nem érdemes maradni. Amikor egy munkakör már nem nyújt további fejlődési lehetőséget, akkor váltani kell.

Ha lehet, házon belül, ha nem, akkor házon kívül. Fáj, macerás, kényelmetlen – de gondolj csak bele: ha a jelen helyzetben a továbblépésnek esélye sincs, akkor mi értelme ott maradnod? A fájdalom így is, úgy is ott lesz: a kérdés, hogy milyen hosszan, milyen tendenciával (csökkenő vagy növekvő) és milyen esélye lesz elmúlni? Ha teszel érte – váltás! – , akkor maximális.

4. Egyedülálló vagy
Szomorúan veszem tudomásul, hogy hány és hány hírlevél olvasóm írja, hogy „gyermekemet egyedül nevelem”. Főleg hölgyek.

Nem vagyok párkapcsolati szakértő – ha csak nem a saját párkapcsolatomé. De állítom, hogy egyikünk – feleségem és én – sem lenne ott, ahol van, a másik nélkül. Néha szívás, néha nagyon kényelmetlen. De segítjük egymást a haladásban.

Javaslatom: ne ringasd magad abba az illúzióba, hogy egyedül könnyebb. Egy fenét! Minden csapatmunka! A könyvem megírása is az volt, gyerekeink nevelése, feleségem karrierje ugyanúgy, mint a vállalkozásom fejlődése. Hol így, hol úgy, jól, rosszul – semmi sem tökéletes! – de haladunk. Együtt.

Legyen egy támogató társad. Egy stabil, támogató párkapcsolat kincset ér.

5. Semmi jelzést nem kaptál a főnöködtől, hogy hosszú távon is számít rád. És rég nem kaptál előléptetést
Amennyiben közvetlen főnököd sokra tart, és számít rád hosszabb távon is, azt valamilyen módon jelezné feléd. Vagy fizetésemelés, vagy előléptetés, vagy dicséret, vagy valamilyen jelzés formájában. Mert tudja, hogy ha ambíciózus vagy, és jól teljesítesz, akkor sokba kerülne, ha elmennél.

Ha semmilyen jelzést tőle nem kaptál már legalább 2 éve, és közvetlen, a jövőddel kapcsolatos beszélgetés sem zajlott le köztetek, azon érdemes nagyon elgondolkodnod.

6. Fejvadászoktól, állásközvetítő cégektől rég nem kaptál megkereséseket
Annak is lehet tünete, hogy elmulasztottad jelezni feléjük, hogy létezel (mikor küldtél szét utoljára aktualizált önéletrajzot?), és nyitott vagy megkeresésekre, és annak is, hogy amit elküldtél nekik az önéletrajzodban, az nem elég meggyőző a számukra.

Kevés olyan meggyőző tünete van a karrier-képességednek mint, hogy fejvadászok, vagy állásközvetítő cégek a náluk lévő önéletrajzod alapján időnként megkeresnek, mert Rád gondoltak egy megbízásuk kapcsán.

Teendő: ha már rég nem tetted, akkor aktualizáld az önéletrajzodat, és küldd szét állásközvetítőkhöz, fejvadászokhoz, hogy tudjanak rólad. Jelezd nekik, hogy vagy, hogy létezel, és nyitott vagy a továbblépésre.

7. Nem érzed jól magad a jelenlegi munkahelyen.
No comment. Ha nem érzed jól magad, az azt jelenti, hogy nem teljesülnek a vágyaid, és még csak reménye sincs annak, hogy teljesüljenek. Így valószínű, hogy a teljesítményed sem túl jó.

Teendő: nézz mélyen önmagadba, mert annak, hogy nem érzed jól magad a munkahelyeden, egyetlen oka van: saját magad. Tegyél meg bármit, hogy ebből a helyzetből kikerülj, például olvass részleteket a könyveimből, majd kezdd el sokkal nagyobb felelősség-szinttel építeni a karrieredet – és vele együtt az anyagi gyarapodásodat is.

Boér Tamás
motivációs előadó, professional coach
a „Sikertervezés” című könyvek írója

Megjelent a “HarmoNet” Karrier rovatában, 2010. október

A 7 intő jel, hogy a karriered veszélyben van bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

A pénzteremtés titkai – Elixír, 2008. május

Az életed olyan, mint egy tíz sebességes kerékpár – Üzlet és Siker, 2009.március

Tök fölösleges újévi fogadalmak – HarmoNet, “Karrier” rovat, 2009. december

Karriert vagy saját vállalkozást? – HarmoNet, “Karrier” rovat, 2010. február

Nem is szeretnél karriert… – HarmoNet, “Karrier” rovat, 2010. május

66 ok, hogy hálás legyél – Pozitív Gondolkodás Magazin, 2010 június

Hogyan váljunk piacvezetővé? – Humánpolitikai Szemle, 2010. július-augusztus

7 intő jel, hogy a karriered veszélyben van – HarmoNet “Karrier” rovat, 2010. október

Egy karrierépítő kérdés, amit muszáj feltenned a főnöködnek – HarmoNet, “Karrier” rovat, 2011. február

Felelősség – MLM Üzleti Magazin, 2011. március

Hogyan legyél motivált hétfőtől péntekig? – HarmoNet “Karrier” rovat, 2011. április

Bátorság, küzdelem, kitartás – Pozitív Gondolkodás Magazin, 2011.augusztus.

A meggazdagodás belső gátjai, avagy miért fontos, hogy kincskeresők legyünk? – Elixír, 2011. augusztus-szeptember.

Hogyan tedd magad gazdaggá? – Pozitív Gondolkodás Magazin, 2012.január-február.

Érzelmi intelligencia – kulcs a sikerhez. – Pozitív Gondolkodás Magazin, 2012. március

Nincs elég pénzed? 12 tipp, hogy legyen – Elixír, 2012. április

Stresszes voltam, verset írtam – NEM JELENT MEG a Pozitív Gondolkodás Magazin 2012.október-novemberi számában, mert lekéstem a lapzártát

A Médiamegjelenések: cikkek, interjúk bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

Szabadságot akarsz, és mellé sok pénzt. Vagy egyszerűbben: egy fantasztikus életet. Igaz? Hát persze.

Csak sajnos elhitted, hogy nem vagy szabad, és ahhoz, hogy szabad lehess, ahhoz sok pénz kell. Illúzió!

Szabadnak születtél, szabad vagy, és mindig is szabad leszel, legfeljebb még nem jutottál el oda, hogy merj élni az Isten adta szabadságoddal.

Ahogy a legtöbb ember elképzeli a karriert, az egyenlő nem szabadság. (Megj.: semmi baj a karrierrel, az emberek karrierhez való hozzáállásával, az attól várt dolgokkal sokkal inkább.)

Elszegődsz valahová, hogy dolgozz a pénzért. Ha neked is legfőbb szempontod a pénz, akkor ez rövid távon ki is elégít. Amikor haladsz szépen előre – előléptetések, fizetésemelés, bónusz – minden rendben levőnek tűnik. Amíg rá nem döbbensz, hogy egy mókuskerékben pörögsz, és arra vársz, hogy legyen elég pénzed, hogy kiszállhass. Mert a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, az alapvető anyagiakat sikerült biztosítanod, talán már a házad is felépült – akkor most innen már miért tovább erőlködni? De sajnos a munkahelyed ezt kéri tőled. Célok, tervek, teljesítés! Nincs megállás!

Jaj, jaj, jaj.

És folytatod, mert nem látsz kiutat. „Majd, ha elég pénzem lesz, amiből meg tudok élni munka nélkül is.” És gyűjtesz, és gyűjtesz. Ez körülbelül olyan, mint azt mondani, hogy a gödör ásását akkor fogod abbahagyni, amikor már elég mély lesz. És arra gondoltál-e, hogy minél mélyebb a gödör, annál nehezebb lesz belőle kiszállni?

A másik alternatíva, hogy elképzelsz magadnak egy karriert, de nem válnak be a hozzá fűzött remények. Nem kapod meg az áhított előléptetést, nem kapsz megfelelő fizetésemelést, esetleg el is bocsátanak. Ilyenkor gyorsabb az ébredés. Már, ha bekövetkezik.

De gyakrabban nem következik be. „Nem illettünk össze a főnökömmel.” „Ebben a cégben idióták dolgoznak!” „Ott több fizetést adnak.” Önigazolás, amit egy jó tréner, coach, vagy pszichológus ki tud olvasni a szavaidból.

Csak egy valamit felejtünk el nagyon gyakran. Azt, hogy nem az számít, hogy mi történik odakint, hanem az, hogy mi történik idebent. Benned, a két füled között. A gondolataid, és érzéseid világában.

Mert ismerek karrierjükben száguldó, lelkes embereket, akik nagyon szeretik, amit csinálnak, és abba nem hagynák. Nyilvánvalóan ők vannak kevesebben. Szerencsések abból a szempontból, hogy amit csinálnak, az nagy mértékben egybeesik a személyiségükkel, annak nagyon jól megfelel. Ezért jól érzik magukat a bőrükben, jól teljesítenek, és személyes céljaikat is többnyire elérik.

Szeretnek másokat vezetni, jól menedzselik magukat a felsőbb szintű vezetők felé, és megszerzik maguknak fentről a szükséges támogatást. És még az is lehet, hogy van mellettük egy elkötelezett házastárs, aki mindent megtesz érte, hogy ő, a családfenntartó építhesse is a karrierjét. Mindenki jól érzi magát, minden a helyén van!

Ilyen helyzetből miért is akarna valaki kilépni?

Persze többen vannak, akik eljutnak egy szintre, és onnan nem tudnak továbblépni. Azoknak üzenem: az egyetlen út a személyiség fejlesztése. Önmagad megismerése. Mit is szeretnék az Élettől? Minek kéne történnie a halálom napja előtt, hogy azt mondhassam, hogy megérte élni? Mi az, ami engem belülről istenigazából motivál?

Önismeret, önismeret, önismeret.
Önismeret a négyzeten. Sőt, a sokadik hatványon!

Ha eleget teszel önmagad megismerése érdekében, akkor rá fogsz döbbenni, hogy minden esélyed megvan arra, hogy halálod napján elmondhasd: „fantasztikus életem volt!”

Boér Tamás
a “Sikertervezés” című könyv írója

HarmoNet “Karrier” rovat, 2010. május.

A Nem is szeretnél karriert… bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

Bizonyára nem kevesen vannak, akik alkalmazottként eljutottak valameddig a karrierjükben és azon morfondíroznak, hogy továbbépítsék-e a karrierjüket, vagy saját vállalkozást indítsanak. Nekik szeretnék támpontokat nyújtani ezzel az írással.

A legelső, amit ajánlott letisztázni, hogy mit is vársz egy karriertől vagy egy saját vállalkozástól. Tudom, hogy a legtöbb embernek erre mi a válasza (még ha ez a válasz tudattalan is): pénzt.

Nagy hiba!

A „Karriermenedzsment Magyarországon” című kutatás (2006) szerint a karrierben a legtöbb pályakezdő anyagi biztonságot és gyarapodást lát. Ez rendben is van. Pályakezdőként, kispénzű diákként, akit tipikusan nem vet fel a pénz, ez érthető. Egykeresetű családban családfőként szintén érthető, hogy a pénz folyamatos biztosítása nem opcionális.

Ettől függetlenül, nagyon fontos, hogy munkádról alkotott szemléletedet feltétlenül terjeszd ki a dominánsan anyagi fókuszról azon „dolgokra” is, amelyek később neked meg fognak térülni. Ezek: fejlődés, önismeret, vezetői készségek, érzelmi intelligencia, stb.

Bármennyire is „kell a pénz”, bármennyire is „meg kell valamiből élni”, az egész életed értelmét ásod alá, ha a pénzt munkád elsőrendű céljának tekinted. Amikor azért dolgozol elsősorban, mert „kell a pénz”, akkor a feje tetejére állítottad életed értelmét: a pénz a cél, és életed értelme eszközzé vált. Ennek pont fordítva kell lennie!

Persze, hogy van egy havi minimum, ami alá egy család sem szeretne menni, de hadd tegyek egy bátor megállapítást: az emberek többsége ezt a minimumot túl magasra helyezi. Az „itt és most tudjak fogyasztani, felhalmozni és birtokolni” übereli a hosszú távú jövőt és a fejlődési lehetőségeket. Ezért jut oda sok ember, hogy annyira elfoglalja magát azzal, hogy „pénzt keressen”, hogy nem jut ideje meggazdagodni…

Ha nálad is jóval nagyobb arányban esik latba a pénz, mint a munkád célja és kisebb mértékben a jövő tudatos, hosszú távú építése, akkor ezt az arányt fordítsd meg: karriered vagy vállalkozásod fő célja az a fajta gyarapodás legyen (nem anyagiakban), ami később a még gyorsabb anyagi gyarapodást lehetővé teszi. Fő fókuszod azon legyen, hogy miközben biztosítod a havi minimumot anyagiakban, minél gyorsabban gyarapodj tudásban, képességekben, hozzáállásban és siker-szokásokban.

Magyarra fordítva: a karrieredben (vagy vállalkozásodban) ne elsősorban a pénzért, hanem a fejődési lehetőségekért dolgozz! Fejlődésed az, amin keresztül megerősödik a pénztermelő képességed és később ez többet fog hozni a konyhára. Nagyon általánosan megfogalmazva: élj egy fejlődés-orientált, és ne egy birtoklás-orientált életet!

A következő, amit szintén fontos letisztázni: mi az oka annak, hogy nem egyértelmű a karrieredben a továbblépés és saját vállalkozás indításában gondolkodsz? Nem vonz a „következő szint”? Nem tudod, mi lenne az a szint? Vagy tudod, de nem érzed, hogy képes lennél rá? Próbálkoztál, de a főnököd nem támogat? Megpróbáltál valamit és nem sikerült? Volt már két-három munkahelyed és úgy érzed, a következő váltás is csak „cseberből-vederbe” helyzetet eredményezne? Vagy nem tudod, hogyan add el magad? (sokan, nagyon sokan vannak, akik jól teljesítenek a munkahelyükön, csak azt nem tudják meg is láttatni a környezetükben és nem tudják magukat jól „eladni” és fölfelé „láttatni”)

Vajon nem csak azért gondolkodsz saját vállalkozás indításában, mert egy nehézségbe ütköztél és nem tudod, hogyan küzdd le? Kérted-e a mentorod, vagy egy coach segítségét, hogy letisztázd magadban, számodra a jelen helyzetben merre az arra? Ki tudja, lehet, hogy a nehézség leküzdésével fölöslegessé válik azon gondolkodni, hogy saját vállalkozást indíts…

Ne feledd, hogy egy karrier felépítése ugyanúgy, mint egy vállalkozás felépítése akadályok egész sorának a leküzdését jelenti, amire nem biztos, hogy mind fel vagy készülve (sőt, biztos, hogy nem). Egyáltalán nem biztos, hogy ilyenkor meg kell hátrálni az akadály elől, sokkal inkább meg kéne rá találni a legjobb megoldást. Ha a nehézséget, az akadályt sikerrel küzdöd le, azzal erősödik az akadály-leküzdő képességed és legközelebb egy hasonló akadályt már könnyebben fogsz leküzdeni. De ha elfordulsz az akadálytól és tulajdonképpen azért indítanál vállalkozást, mert tudattalanul a könnyebb utat keresed (!), akkor fennáll a veszélye, hogy ugyanezt fogod tenni a saját vállalkozásodban is…és az eredmények el fognak maradni attól, amit szeretnél.

Végül, de nem utolsósorban, hogy érzed magad a jelen helyen? Nehogy túlfűtött érzelmi felindulásból mondj fel, hogy „na, akkor én most saját vállalkozást indítok, mert ezek úgy hülyék, ahogy vannak!”

Légy racionális, gondolkozz hűvös fejjel. Érzékeld a valóságot annak teljességében, mert a valóság pontatlan észlelése rossz irányba fog vinni, az biztos! Tedd fel magadban a következő kérdéseket:

Mi zajlik a jelen helyen?
Milyen a főnököm hozzám való viszonya?
Tud-e a hosszú távú céljaimról? Megkérdezte-e valaha is, hogy hol szeretnék lenni mondjuk 10 év múlva?
ő hol szeretne lenni 10 év múlva?
Van-e terve a továbblépésre?
Szeretnék-e az ő utóda lenni (amennyiben ő tovább szeretne lépni)?
Voltak-e valaha is kettőnk között „mélyen szántó” beszélgetések?
Vannak-e és ha igen, milyen fejlődési lehetőségek a jelen helyen, amelyeket még nem használtam ki?
Milyen visszajelzéseket kapok a környezetemből?
Milyen készségeket volna jó kifejleszteni, mielőtt saját vállalkozásba vágnék?
Kommunikáció? Vezetés? Stratégiai gondolkodás? Üzleti tervezés? Értékesítés? Marketing? Projekt menedzsment?
Van-e ezen vagy más készségek kifejlesztésére lehetőség a jelen munkahelyen?
Az előttem álló lehetséges cselekvési alternatívákra gondolva milyen félelmeket érzek?
Van-e, és ha igen, ki az, akivel ezeket a félelmeket bizalmasan meg tudom beszélni?

Ha fentiek alapján már tisztábban látod a jelen helyzetedet, és önmagadat a jelen helyzetben, egy lépéssel biztos, hogy már közelebb kerültél egy határozott döntéshez.

Összefoglalva:
1. Ne elsősorban a pénzért dolgozz, hanem a fejlődési lehetőségekért.
2. Pontosítsd a nehézséget és annak jellegét a jelen helyzetedben.
3. Légy racionális, gondolkozz hűvös fejjel. Törekedj a valóság minél pontosabb és tisztább megértésére.

Sok sikert a továbblépéshez!

Boér Tamás
sikertervezes.hu

A Karriert vagy saját vállalkozást? bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

Az Élethez háromféleképpen tudunk hozzáállni. Vezetünk. Vagy követünk. Vagy félreállunk az útból.

Törekedj arra, hogy vezessél. Ha most még nem is tartasz ott, hogy vezethess, törekedj rá, hogy előbb-utóbb vezessél. Addig kövess valakit – de csak olyan valakit, aki ott van, vagy arra halad, ahová te is szeretnél eljutni.

SOHA ne kövess olyan valakit, aki nem arra halad, ahová Te is el szeretnél jutni!

Az is rendben van, ha félreállsz az útból. Ha nem arra tartasz, ahová el szeretnél jutni, akkor ezt meg is kell tenned. Azért, hogy megkeresd azt az utat, amelyen haladni szeretnél. Akár, mint vezető, akár, mint követő.

Ha az utóbbi években nem volt részed kiemelkedő sikerben és úgy érzed, nem is ebbe az irányba haladsz, akkor valószínű, hogy érdemes félreállnod az útból, amelyen haladsz. De addig ne tedd, amíg le nem tisztáztad magadban, hogy hová is szeretnél jutni.

Tudok neked segíteni.

Hogy miért törekedj arra, hogy vezessél? Mert a benned lévő kiválóság azt kívánja tőled. Mert szeretnéd megmutatni a világnak, hogy mennyivel több vagy, mint amennyit magadból eddig mutattál. Mert másokkal együtt, másokat vezetve sokkal többet tudsz elérni, mint egyedül. Mert vezetőként tudod a leginkább érvényesíteni az elképzeléseidet.

Ha elképzeltél valamit, amit megvalósítani neked és másoknak is jó és ezt az elképzelést elültetted több ember fejében, akik készen állnak követni, máris vezető vagy.

Vannak elképzeléseid. Sőt, álmaid. Még ha rég nem is foglalkoztál velük, vannak. Izgalmasabb munka, nagyobb fizetés, saját vállalkozás, több ügyfél, szabadság, harmónia, stb. A vezetés arról szól, hogy egy megvalósításra érdemes elképzelést mások segítségével fokozatosan megvalósítasz. Egy olyan elképzelés megvalósításáról szól, ami más embereknek is jót hoz.

Szeretnél vezetővé válni? Ha igen, akkor szívleld meg az alábbi tanácsokat.

Döntsd el, hogy sikerre viszed az életedet.

Tisztázd le, hogy hová akarsz jutni az életedben.

A saját pénzeden is fejleszd magad, még akkor is, ha a munkáltatód ezt nem kívánja meg tőled.

Járj elöl a szakmai fejlődésedben. Érd el, hogy mások hozzád menjenek szakmai segítségért.

Nyilvánulj meg úgy, hogy ahol dolgozol, ott egyre inkább úgy nézzenek rád, mint döntéshozóra, iránymutatóra. Rád hallgassanak, tőled várjanak véleményt, válaszokat, a formális vezető hiányában döntéseket. Így leszel előbb informális vezető.

Ezentúl ne azt mondd, hogy „Előre!”, hanem azt, hogy „Utánam!”.

Kezdjél el pozitív hatást kiváltani a körülötted lévő emberekben.

Lásd meg másokban a valós potenciált – és ezt mutasd is meg nekik.

Egy megvalósítandó elképzelés érdekében fogd össze az embereket és magyarázd meg nekik, hogy az az elképzelés nekik egyénileg miért jó.

Kezdjél el másokat lelkesíteni.

Mozgasd a szálakat.

Merjél új dolgokat felfedezni – és a felfedezett dolgokat másokkal örömmel oszd meg.

Vállalj maximális felelősséget a végső eredményért.

Érd el, hogy a dolgok egy idő után úgy menjenek maguktól is, hogy rád ott már ne legyen szükség.

Viselkedj másokkal úgy, hogy ők örömmel kövessenek pozíciótól, hatalomtól és státusztól függetlenül.

Vezetővé válni érdemes.

Jó dolog embereket vezetni. Egy jobb jövőt mutatni nekik. Elültetni bennük a hitet, hogy el tudják érni. A hitet, hogy képesek rá. Elhitetni azt, hogy a jobb jövő megvalósításának folyamatában jobb, értékesebb emberré válnak a vezetettek is.

Szeretnél vezetővé válni?

Ha igen, akkor:

• Képzelj el egy jobb jövőt;

• Ezt a jövőt közvetítsd az érintettek felé;

• Tanulj meg emberekkel nagyon jól bánni;

• Tűzd ki az életcéljaidat;

• Szabadulj meg önkorlátozó hiedelmeitől;

• Tegyél szert magas szintű önismeretre;

• Fejlessz ki magadban magas szintű érzelmi intelligenciát;

• Vállalj 100%-os felelősséget mindenért, amit el szeretnél érni;

• Kezdjél el úgy viselkedni, mint egy vezető.

A Hidd el: vezetővé válni érdemes! bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

Problémák az alkalmazotti léttel:

1. Másnak dolgozol, más dönti el a fizetésedet, a munkakörülményeidet, a munkaidődet, a munka tartalmát.

Aki nem tulajdonos és csak a fizetésért dolgozik, az eszköz a tulajdonos kezében. Eszköz arra, hogy a tulajdonos gazdagodjon. A tulajdonosok mindig gyorsabban gyarapodnak anyagilag, mint az alkalmazottak.

Döntsd el, hogy kiemelkedő egyéniséggé válsz és tegyél érte. Így képes leszel kiemelkedő értéket teremteni. Előbb-utóbb magad fogsz tudni eldönteni mindent – a fizetésedet is.

Sőt, miután eljutottál oda, hogy élvezed, amit csinálsz, az a fogalom, hogy munkaidő, megszűnik.

De ehhez előbb kiemelkedő egyéniséggé kell válnod.

2. Egy alkalmazott napszámos másnak a gyümölcsösében. Csak akkor kap fizetést, amikor dolgozik.

Egy vállalkozás tulajdonosának a vállalkozás a saját gyümölcsöse. Ugyanúgy, a részvényesnek a vállalat, amelynek a részvényét birtokolja. A gyümölcsfák akkor is teremnek és gazdagítják a tulajdonosokat, amikor azok nem dolgoznak.

Egy alkalmazott esetében ezt nem lehet elmondani.

Egy gyümölcsfa akkor is nő és terem, amikor éppen mással foglalkozol, igaz? Némi törődést néha igényel, de nem folyamatosat.

A passzív jövedelem, mint elv, egy gazda – egy gyümölcsfa tulajdonosa – szemszögéből jól megérthető.

3. Személyes szabadságod nagyon kevés.

Hogyhogy van „munkaidő” és „szabadság”? Ezek szerint, amikor nem vagyok szabadságon és naponta dolgozni járok, az azt jelenti, hogy nem vagyok szabad? Talán rab vagyok? Minek, vagy kinek vagyok a rabja?

Ezek szerint az élettel nem évi 365 szabadság-napot kaptam? Ha nem, akkor mit? Rabságot?

Ha megtanulod élvezni a munkádat, minden napod 24 órája abszolút szabadság lesz. A „munka” és „élvezet” szavak szinonimák lesznek. Érdemes tenni azért, hogy ide eljuss.

Túl sok időt töltesz munkával ahhoz, hogy az élvezetet kizárólag munkaidőn kívülre korlátozd. Ha élvezed, jobban teljesítesz és gyorsabban fejlődsz. Így gyorsabban haladsz bármilyen elképzelésed felé. Az álmaid felé is.

4. Túl kevés a beleszólásod a dolgok irányításába, alakításába (tehát ki vagy szolgáltatva).

Egy munkahelyen a dolgokat tipikusan nem úgy irányítják, hogy az alkalmazottnak nagyon jó legyen. Az alkalmazottak túl sokszor kényszerülnek arra, hogy leadjanak a maguk elképzeléseiből.

Törekedj arra, hogy amennyire csak lehet, hozd összhangba a személyes céljaidat azon szervezet céljaival, amelyiknél dolgozol. Minél nagyobb az átfedés, annál jobban fogsz teljesíteni.

Törekedj arra, hogy egyre jobban képviseld a tulajdonos elvárásait és, hogy váljál vezetővé. Ez az útja annak, hogy egyre több beleszólásod legyen a dolgokba.

Ha nagyon nem sikerül összhangba hozni a személyes céljaidat a szervezetével, akkor váltsál munkahelyet. De előbb tűzd ki az életcéljaidat.

5. A tulajdonosokhoz képest messze alul vagy fizetve.

Ez tény. Ugyanakkor az alkalmazottak vannak a legjobban megadóztatva.

6. Ha mások által biztosított nyugdíjban gondolkodsz, abban óriásit fogsz csalódni.

Legyen az állami vagy magán- nyugdíjbiztosító, soha annyit nem fog gyarapodni a fizetésedből félretett pénz, amennyit képes vagy félretenni és gyarapítani egy saját, másoknak kiemelkedő értéket nyújtani képes vállalkozásban, vagy egyéb módon, amelyért 100%-os felelősséget vállalsz.

7. Túl sokszor fordul elő, hogy nem érzed jól magad.

Amikor a fejlődési lehetőségek megszűnnek, kevés lesz az élvezet a munkádban. A munkád unalmas rutinná laposodik. Ez oda vezet, hogy egyre kevésbé érzed jól magad a munkahelyen. Lehet, hogy nem tűnik fel, de lefelé tartasz.

Arról nem is beszélve, hogy tisztázatlan célok és elvárások, hiányzó visszajelzések miatt a munkád nem túl hatékony. És gyakran túl nagy a stressz.

Ennél többre is képes vagy.

Képes vagy a saját főnököddé válni – még akkor is, ha alkalmazott vagy. Az álmaidért dolgozz, ne csak a pénzért. Törekedj a folyamatos fejlődésre és ezzel párhuzamosan az élvezetre is. Képes vagy szárnyalni is.

8. Egy munkahelyet nem azért találtak ki, hogy álmaid életét éld.

Ha tudsz olyan munkahelyről, ahol egy az egyben azt mondják a munkavállalónak, hogy segítünk megvalósítani álmaid életét, kérlek, szóljál. A legtöbb vezető is a pénzért dolgozik és nem azért, hogy az ideális életstílust megteremtse magának. Ezért az alkalmazottakat sem bátorítják arra, hogy keressék a lehetőséget egy ennél jobb élet megteremtéséhez.

Ha nagyon szereted a munkádat, az nagyon jó. De válaszold meg magadnak a következő kérdést: úgy élsz, ahogy tényleg szeretnél?

9. A havi rendszeres fizetés annak az illúzióját kelti, hogy „minden rendben van” (mert tudod, hogy amíg megfelelsz az elvárásoknak, többnyire meg is kapod a fizetést)

Talán ez a legnagyobb gond. Összehasonlítva azzal, amikor nincs havi fizetés (és semmilyen más bevételed), a havi fizetés tényleg nagyon jó. De összehasonlítva a valós potenciáloddal, a havi fizetés (még, ha nagyon szépnek is tűnik) egyenesen sajnálni való.

Sok ember, aki “rendesen bejár dolgozni” valahová és rendesen megkapja a fizetését, bár nem veszi észre, lassan, de biztosan lefelé csúszik.

10. Konkrétan a fejlődésre szánt idő szinte nulla.

Szakmai fejlődésre még van lehetőség, de személyes fejlődésre, ami a legnagyobb érték, szinte semmi.

Ahhoz képest, hogy milyen gyorsan tudnának fejlődni az emberek, ha a személyes fejlődés a köz- (és munkahelyi) gondolkodás része lenne, a tényleges fejlődés a munkahelyen nagyon kevés.

A személyes fejlődés azt jelenti, hogy rendszeresen időt szánok arra, hogy észre vegyem önmagamban a fától az erdőt. És arra is, hogy folyamatosan növeljem a tudatossági és a felelősségi szintemet. Ezek nélkül hogyan is tudnám megvalósítani az álmaimat?

A munkahelyek 99%-ában ilyesmiről még csak szó sem esik.

11. Nem segítenek, hogy felfejlődj a valós potenciálod szintjére.

Ezzel a fogalommal, hogy az alkalmazott valós potenciálja, nem is foglalkoznak. Pedig az alkalmazott számára az a legfontosabb teljesítmény-cél.

Lásd az előbbi pontot is.

12. Még ha halad is előre a karriered, és egyre jobban meg vagy fizetve, amíg nem vagy tulajdonos, addig mások kénye-kedve szerint ugrálsz (elsősorban azért, hogy jól meg legyél fizetve)

Az életed egyre inkább egy mókuskerék. Angolul: patkányverseny (rat race). A patkányversennyel az a baj, hogy, még ha nyersz is, még mindig csak egy patkány vagy.

13. Bármikor elbocsáthatnak, még akkor is, ha jól végzed a munkádat.

A munkahelyeket a helyettesíthetőség elvével találták ki. Úgy strukturálják a munkát, hogy a munkavállaló lecserélhető legyen. A munkahelyi teljesítmény biztosítása szempontjából ez egy teljesen elfogadható gondolat. De a te egyediséged szempontjából kész gyilkosság. Azért, mert az egyediséged nem lecserélhető, nem helyettesíthető. Azt senki más rajtad kívül biztosítani nem tudja.

A fentiek egyetlen lehetséges ellenszere az, hogy megszűnsz csak a pénzért dolgozni. Alakítsd ki a személyes jövőképedet. Tűzd ki az életcéljaidat. És kezdjél el dolgozni az álmaidon. Az álmaid megvalósításán keresztül teremtsél mások számára nagy értéket. Ezért cserébe biztos, hogy anyagi bőség lesz a jutalmad.

Ha nagyon erősen tudsz azonosulni a szervezet küldetésével, ahol dolgozol, és összhangba tudod hozni a tulajdonosi elvárásokat az életcéljaiddal, akkor érdemes „fölfelé” törekedned, hogy azt alkothasd meg az életedben, amit szeretnél.

Ha nem igazán azonosulsz a szervezet küldetésével, akkor érdemes egy olyant keresned, amelyikkel a lehető legnagyobb mértékben tudsz azonosulni.

Ha ilyent nagyon nem találsz, lehet, hogy érdemes lenne magadnak létrehoznod egyet.

Következtetés

Az egyetlen, amiért megéri alkalmazottnak lenni: a teljesítmény (fejlődési) célok érdekében. Ez legyen kizáró ok egy állás elfogadásakor! Keresd meg azt az állást, amelyben a fejlődési céljaid (miután kitűzted őket) a lehető legnagyobb mértékben egybe esnek azzal a munkával, amit az adott pozícióban el kell végezned.

Ahogy a fejlődési ütem lelassult, keress újabb fejlődési lehetőségeket. Ha nem találsz vállalaton belül, vagy, ha nem támogatnak a fejlődésedben, akkor váltsál. De ezt is bölcsen, előrelátóan és jól átgondoltan tedd.

Csak azért dolgozz alkalmazottként másnak, hogy minél gyorsabban oda fejlődhess, hogy megvalósíthasd álmaidat.

A Munka, szabadság, pénz, fejlődés bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

Hogyan váljunk piacvezetővé?

Azt tapasztalom, hogy cégvezetőkkel, vállalatvezetőkkel való beszélgetéseim során ilyen szintű – piacvezetői – ambíció nagyon ritkán fogalmazódik meg.

Pedig, ha jobban belegondolunk, minek van a leginkább értelme az üzleti életben (és általában, a nagybetűs Életben)? Annak, hogy a legjobbá váljunk valamiben. Minél jobbá válunk valamiben – főleg mások vezetésében – annál többet tudunk adni másoknak, így annál többet vissza is fogunk kapni. Ha jól belegondolunk, ez önmagunk boldoggá tevésének legjobb módja. Vezess, kövess, vagy állj félre az útból – de mindenképpen haladj a legjobbá válás útján!

Amikor egy erősen motivált, ambiciózus vezető és egy, az ő személyiségének megfelelő vezetői coach közötti együttműködés „egy-plusz-egy-sokkal-több-mint-kettő” típusú kapcsolattá fejlődik, akkor szenzációs dolgok szoktak történni.

Hogyan válhat egy vállalat piacvezetővé? A válasz egyszerű: a vezetői által. A vezetők azok, akik személyes jövőképüket a szervezeti jövőképpel összehangolva, és azt szem előtt tartva, ujjukat rajta tartják a piac „pulzusán”, célirányosan mozgatják a szálakat, és lelkesedéssel, rendületlenül haladnak előre, az áhított jövő irányába. A jól átgondolt, megfelelő stratégia birtokában, biztosítva a határozott végrehajtást az eredmények nem is fognak elmaradni.

Ennek fényében kikre kell egy szervezetnek a legnagyobb figyelmet fordítania? A vezetőire. Arra, hogy a legtehetségesebbeket segítse, támogassa, hogy ők is megtalálják számításaikat a szervezeten belül, és hosszú távú elköteleződést, lojalitást fejlesszenek ki magukban a szervezet iránt.

Ahhoz, hogy egy vezető megtalálja a számításait egy szervezeten belül, és maximálisan elkötelezetté váljon a szervezet iránt, több dolog kell, melyekből – a teljesség igénye nélkül – felsorolok négyet:

1. egy lelkesítő személyes jövőkép, és ennek összehangolása a szervezeti jövőképpel;
2. elköteleződés a szervezet tulajdonosai (részvényesek) felé ugyanúgy, mint az ügyfelek, vevők felé;
3. kiváló munkahelyi kapcsolatok kialakítása minden irányba – érzelmi intelligencia;
4. alázat a fejlődés érdekében: a képesség, hogy szembenézzen önmagával, és elfogadjon fejlődést szolgáló visszajelzéseket akár a közvetlen vezetőjétől, akár a tulajdonostól, akár egy külsős coach-tól.

Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről ezt a négy „dolgot”.

1. A személyes jövőkép

Az emberek többségének a személyes jövőképe (még sok vezető beosztású embernek is) főleg az anyagiak biztosításából, és felhalmozásából áll. Arra várnak, hogy „elég” pénzük legyen, hogy abbahagyhassák, amit csinálnak.

Vezetőkkel való együttműködésem egyik nagyon nagy haszna a vezető, és a szervezet számára, hogy letisztul a vezető személyes jövőképe, így az a szervezeti jövőképpel jóval nagyobb átfedésbe fog kerülni. Ezzel megnő a vezető motivációja a szervezet fejlesztése és teljesítményének fokozása iránt.

2. Elköteleződés az ügyfelek, a vevők, és
a tulajdonosok felé egyaránt

Minél feljebb kerül egy vezető egy vállalati hierarchiában, annál tudatosabb, és annál inkább arra fókuszál, hogy értéket teremtsen az ügyfelek, a vevők számára. Sok esetben viszont nem tudatosul eléggé, hogy nem csak arról van szó, hogy az ügyfeleket a versenytársakhoz képest egyre jobban kell szolgálni, hanem arról is, hogy a szervezetbe tőkét fektető embereket (például részvényesek) is szolgálja, az ők tőkéjüket gyarapítja.

Ez a gondolkodás elkerülhetetlen a csúcsvezetői pozíció betöltéséhez. Ennek felismerése nagyon erős motivációs tényező lehet ahhoz, hogy valaki „egyre jobb vezetővé” akarjon válni. Ez az a mentalitás, amely szerint hármas győztes („győztes-győztes-győztes”) felállásról beszélünk: tulajdonosok, alkalmazottak és ügyfelek, vevők egyaránt nyernek.

3. Kiváló munkahelyi kapcsolatok kialakítása –
érzelmi intelligencia

Tipikus, hogy sok szervezetben jó menedzserek vannak, de nem mindenki jó vezető. A legfőbb különbség a kettő között a következő: dolgokat menedzselünk, embereket vezetünk.
Egy menedzser tipikusan kiválóan ért célokhoz, stratégiákhoz, tervekhez, számokhoz, grafikonokhoz, folyamatokhoz és jelentésekhez. Egy vezetőnek viszont az emberekhez kell kiválóan értenie.

Az érzelmi intelligencia az a sokszor konkrétan meg nem fogalmazott terület, amellyel vezetők néha „hadilábon állnak”. Önmaga érzelmeinek felismerése, önmaga és mások motiválása, kitartás a nehézségek ellenére, valamint mások érzelmeinek felismerése, és azok pozitív módon történő kezelése. Ezek nélkül nem lehet valaki kiváló vezető.

Egy kiváló vezető érzelmileg stabil, „alapjáraton lelkes”, és ezt a kisugárzását képes másoknak is átadni. Képes másoknak lendületet és energiát adni, valamint a jövőbe vetett hitét erősíteni. Ezek nélkül nincsenek kiváló kapcsolatok a munkahelyen.

Kiemelt kapcsolatnak számít a közvetlen vezetővel való kapcsolat, és kevesen veszik észre, hogy ez az a kapcsolat, amit a leginkább jó kell tudni kezelni ahhoz, hogy valaki elérjen például egy előléptetést egy magasabb pozícióba.

Nem kérdés, hogy az érzelmi intelligencia az az egyik terület, amelyen sok vezetőnek van még fejlődni valója.

4. Alázat a fejlődés érdekében

Itt leginkább arról van szó, hogy a vezetőnek mi a fontosabb? Az, hogy neki „igaza legyen”, vagy az, hogy „boldogabb legyen”?

A „nekem igazam van” attitűd a saját magába vetett tökéletesség („én mindent tudok”, vagy „a konkurencia nekünk semmit nem árthat”) hitéből fakad, ami sok esetben az individualizmus mítoszával is vegyül. Az individualizmus mítosza az a hit, hogy „nekem mindent egyedül kell” megoldanom. Egy ilyen mentalitás komoly hátrányba sodorhatja az adott vezetőt, mert fejlődés helyett a saját „igazának” a bizonygatására fordítja energiáit, ami előbb-utóbb az egyre gyengébb üzleti eredményeken is meglátszik.

Észre kell venni, hogy kiemelkedő teljesítmény az élet minden területén mindig csapatmunkából születik! Egy teniszező esetében ugyanúgy, mint egy vállalatvezető, vagy vállalkozó esetében (A könyvem megírása szintén csapatmunka volt: a könyv szerkesztője, a grafikus, a lektor, a korrektor, a könyv tartalmát véleményezők mind, mind hozzájárultak, a feleségem hozzájárulásáról már nem is beszélve!)

Vállalatvezetők külsős megfigyelőjeként sokszor látom, hogy mennyire fontos valakinek az, hogy igaza legyen, és ezért milyen nagy árat fizet. Aki fogékony a visszajelzésre, és elfogadja azt a saját fejlődése érdekében, annál a coachingra fordított pénz többszörösen megtérül. Aki nem, annál a coaching együttműködés értelme alapjában van megkérdőjelezve.

Kiváló vezetővé válni a piacvezetővé válás érdekében

Kiváló vezetővé válni nem könnyű. Kérdezzünk csak meg kiemelkedő eredményeket elért cégvezetőket: könnyű volt elérniük, amit elértek? Nem volt az! Egy küzdelmes folyamat volt, teli nehézségekkel, akadályokkal. De pont ez a folyamat, a nehézségek leküzdése biztosította számukra azt, hogy kiváló vezetővé váljanak, és vezetésük alatt az adott vállalat is piacvezetővé váljon.

A vezetői coaching jelenleg az egyik legnagyobb megtérülésű stratégiai eszköz, ami ezt a célt – a vezetők fejlesztésén keresztül – támogatni képes.

Boér Tamás
professional coach, The Coaching Academy, UK
a Sikertervezés könyvek írója

Megjelent a Humánpolitikai Szemle 2010. július-augusztusi számában

A Piacvezetővé válás vezetői coachinggal bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

A legtöbb ember életének nagy részét a munka tölti ki, ezért nagyon fontos, hogy amit csinál, az
• legyen értelmes,
• legyen élvezhető,
• biztosítsa az anyagi bőséget, és
• töltse fel az embert érzelmileg és lelkileg egyaránt.

Sajnos, ez ritka, mint a fehér holló. Ha szeretnéd tudni, mi a legjobb munka a számodra:

A legjobb munka számodra

Ha még nem vagy vezető, talán érdemes megfontolnod, hogy érdemes lenne azzá válnod:

Vezetővé válni érdemes

Gondolkozz el azon, hogy életed végéig alkalmazottként szeretnél élni – és a nyugdíjban reménykedni?

13 ok, amiért NEM érdemes és az EGYETLEN ok, amiért érdemes alkalmazottként másnak dolgozni

Bölcs dolog arra törekedni, hogy téged soha ne akarjanak elbocsátani.

Hogyan érd el, hogy téged soha ne akarjanak elbocsátani?

Ha váltáson gondolkodol és szeretnél biztosra menni, akkor szívleld meg az alábbi, 11 lépéses folyamatot:

Az állásváltoztatás 11 lépéses döntési folyamata

Ha abban a tévedésben lennél, hogy a tudás hatalom, akkor itt az ideje lerombolni egy illúziót, de legalábbis “tegyük a helyére” a tudást:

A tudás NEM hatalom

Közösség kontra egyén. Mi a megoldás az emberek munkahelyi (és élet-beli) gyenge teljesítményére? Kattints az alábbi linkre, hogy megtudd:

Közösség kontra egyén

A A legjobb munka az, amit élvezel, ami értelmes, és amiből meg tudod teremteni az anyagi bőséget bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

…csak egy munkahely, ami a középszerűségre kárhoztat.

Tisztelet a nagyon kevés kivételnek.

A legtöbb munkahely a munkavállaló számára egy korlát

A munkahelyek és munkavállalók többségére az alábbi állítások igazak.

1. Nem azt kínálják a munkavállalónak, hogy megvalósítsa álmai életét, hanem azt, hogy dolgozzon. És ezzel pénzt keressen. Hogy egy jó hangulatú csapat részese legyen. Hogy karriert építhessen.

Egy felmérésből tudjuk: a karriert a legtöbb ember az anyagi biztonságért akarja. Másokat szolgálni? Szép és jó dolgokat alkotni? Ugyan már.

Hiány-szemlélet. Tragikus.

2. Nem segítik a munkavállalót, hogy kidolgozza személyes jövőképét.

3. A fejlődési lehetőségek töredékét sem kínálják, több ok miatt is. Egyrészt, mert sok feljődési lehetőségről nem is tudnak. Másrészt, mert nem tudják, hogyan segítsék elő mások fejlődését. Harmadrészt pedig azért, mert ha valaki túl gyorsan fejlődik, akkor veszélyezteti a főnök pozícióját. Vagy extra elvárásokat fog megfogalmazni, mint pl. fizetésemelés, előléptetés, stb. Vagy, ha úgy látja jónak, távozik és elmegy máshová dolgozni. Ez pedig a munkáltatónak nem érdeke.

4. Úgy is állnak hozzá a munkavállalók, hogy az csak egy munkahely. Ahol majd megmondják, mit csináljak. Akkor megcsinálom. Amúgy abban reménykedem, hogy kihúzhatom a munkaidő végéig úgy, hogy túl sokat ne kelljen csinálnom.

5. Az emberek egyet gondolnak, de mást cselekednek. Nem mondják ki, mit gondolnak, még kevésbé, hogy mit szeretnének. Ezzel önmagukat gyengítik, de erről ők nem tudnak. Azt hiszik, ez így biztonságos.

6. A munkavállalók a legkevésbé sem érzik magukénak az adott vállalat vagy szervezet küldetését. Nekik törik hétbe, hogy kik az ügyfelek vagy vásárlók, hogy tőlük vagy a konkurenciától vásárolnak – mindaddig, amíg megvan a fizetés. Ha jobb körülményeket, esetleg több fizetést kínálnak máshol, örömmel elpártolnak akár a konkurenciához is.

7. Nincs vagy kevés az érzelmi kötődés a munkához.

8. Ha a munkavállaló megnyerné az ötös lottót, azonnal felmondana a munkahelyén és „soha többé nem dolgozna.”

9. Dominál az utasításos, autokratikus vezetési mód. Ez csak arra jó, hogy a beosztott elvégezze a feladatot. Arra, hogy önállóan gondolkozzon, már nem.

10. Nem erősíti a munkavállaló önértékelését, önbizalmát és önbecsülését. Sőt, sokszor le is rombolja.

11. Fizetésemelésért úgy kell kuncsorogni. A legtöbbször nincs eredménye.

12. A munkavállaló többnyire ki van szolgáltatva a munkáltatónak.

13. A munkavállaló képtelen tulajdonosi szemlélettel hozzáállni a dolgokhoz. Ezt sehol, semmilyen iskolában, egyetemen vagy főiskolán nem tanítják.

14. A munkavállaló – a tulajdonosokhoz, a részvényesekhez képest – messze alul van fizetve. A munkavállalók vannak messze a legnagyobb mértékben megadóztatva.

15. A munkavállaló a tudással és képességekkel kitöltött idejét adja, pénzért cserébe. Amikor nem dolgozik, akkor nem is kap pénzt. Pedig egy gyümölcsfa, amit elültettem, akkor is terem, amikor éppen nem öntözöm.

16. Nem tanítják meg a munkavállalót, hogy kezdjen el passzív jövedelem megtermelésében gondolkodni. Azt a hazugságot hitetik el vele, hogy egy munkahely mindig biztosabb, mint vállalkozni. Pedig egész életünk egy vállalkozás, amit képesek vagyunk sikerre vinni. (Akár egy szervezeten belül, akár függetlenként.)

17. 35 éves kor után is vannak még „munkavállalók”. Az rendben van, hogy valaki megfelelő tapasztalat hiányában beáll valahová munkavállalóként dolgozni. Az már nincs, hogy az egyén személyes fejlődése olyan lassú, mint a hátráló csiga.

35 éves korára, bepótolva az iskolarendszer mulasztásait, bárki képes lenne olyan szintre fejleszteni magát, amely szinten már nem kell „munkát vállaljon”, hanem őt keresik meg, hogy felkérjék valaminek az elvégzésére.

35 éves kor után már mindenki a saját vállalkozását – az egyéni kiválóságának ismeretében, saját jövőképpel, saját küldetéssel – kéne építse, fejlessze. Ezt csak nagyon kevesen csinálják.

18. Nem veszik észre a szunnyadó potenciált. A megnyilvánuló potenciált még talán, a szunnyadót nem. Ezért nem is mozgósítják. Mert azt hiszik, hogy nem létezik. Pedig létezik.

19. A munkáltató is és a munkavállalók többsége is beletörődik, hogy a munkavállalók többsége robotol, a pénzért. Nem is keresik a megoldásokat, hogy javuljon a helyzet.

20. Azt az illúziót nyújtja, hogy tudsz félre tenni a nyugdíjad érdekében. Majd megnézhetjük, mit fog érni tíz, húsz év múlva az, amit ma félreteszel. Főleg, ha ezt másokra bízod.

21. Hagyják, hogy a munkavállalók elsüllyedjenek az önkorlátozó hiedelmeik súlya alatt. A legtöbb munkavállaló többre is képes lenne, de ettől ők is félnek és a munkáltató is.

22. Személytelen. Azt várják a munkavállalótól, hogy a munkakört a munkaköri leírásnak megfelelően lássa el. A munkavállaló is csak ennyire vállalkozik. Hogy betöltse a munkakört. Napi nyolc órára (vagy több időre) az életét egy munkaköri leírásra redukálja.

23. Arra már nem tanítják, hogy nem kell félni felfelé törekedni és fokozatosan, de feszegetni érdemes a munkakör határait, hogy minél nagyobb értéket teremtsen. Mert csak ennek alapján várható bármilyen előléptetés vagy magasabb fizetés.

24. A munkavállaló annak tekinti magát: munkavállalónak. Nem embertársai részére kiemelkedő értéket teremteni képes embernek. Az alkalmazott csak munkavállaló. Lábtörlőt csinál magából, hogy mások beletörölhessék a lábukat.

25. Dominál az ipari társadalmi paradigma. Dolgozzunk, adjuk el magunkat valahová, amíg nyugdíjasok nem leszünk. Amikor nyugdíjba vonulunk, élvezzük a munkánk jól megérdemelt gyümölcseit. Na, erre kíváncsi vagyok.

26. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló elmulaszt feltenni fontos kérdéseket. Mint például: miért csináljuk az egészet? Tényleg, ez kiknek jó? Ha megszűnne ez a vállalat, a versenytársak gyorsan be tudnák tölteni az űrt? Vagy a fogyasztók, vásárlók egyedi értéktől esnének el? Sírnának utánunk?

27. A munkavállaló soha nem teszi fel magának a következő kérdéseket: mi a személyes jövőképem? Mi a küldetésem? Mit akarok elmondani életemről a halálom napján? Mi az értékrendem? Mik az én valódi céljaim? Miért is nem érem el a céljaimat? Ebben a munkáltató nem is segíti.

28. A munkavállaló gondolatai nagyon sokszor nem a munkánál járnak. Testileg jelen van, de gondolatilag valahol máshol. Nincs olyan szintű összpontosítás, mint lehetne. Ezért a teljesítmény is csak középszerű. Ez pont elég ahhoz, hogy megkapja a fizetést. De ennyire és nem többre.

29. A legtöbb munkahely nem arra jött létre, hogy az egyén kiteljesedhessen, hogy megvalósíthassa önmagát. Erről a munkavállalónak kéne döntést hoznia, de ettől fél. Neki kéne létrehoznia azt a munkahelyet, amelyben kiteljesedhet. De nem teszi.

30. Az emberek ellenállnak a változásoknak. Pedig ahhoz, hogy több értéket teremtsenek és így több pénzt kapjanak, éppen, hogy változniuk kéne. A változásokkal szembeni ellenállás egyéni és szervezeti szinten egyaránt megvan.

Amin változtatni kéne: megtanítani az embereket szabadon gondolkodni és szabadon dönteni. Hogy merjék kihozni a legtöbbet az életükből. Hogy ráébredjenek, hogy az egyetlen igazi munkahely a saját életük.

A Egy munkahely csak arra jó, hogy pénzt keress. Egy fantasztikus élethez valami más kell… bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.

Karriered első számú támogatója a főnököd kell legyen. A főnököd az, akinek közvetlen rálátása van a munkádra, ő az, aki a legtöbbet tud arról, hogy mire vagy képes, ő dönt előléptetésről, fizetésemelésről, jutalmakról.

Ezért tegyél meg mindent, hogy egyrészt folyamatosan nyújts kiemelkedő teljesítményt. Másrészt tudasd vele, hogy Te nem véletlenül vagy ott, hanem konkrét karrierépítő céljaid vannak. Tudatos karrierépítőként elemi érdeked „beszivárogni” az előléptetésedben illetékes döntéshozó, azaz a főnököd fejébe.

Számtalan módja van annak, hogy felhívd magadra a főnököd figyelmét, én javaslok neked egy módszert. Tedd fel neki a következő kérdést:

„Azon túl, hogy folyamatosan maximális teljesítményt nyújtok a munkámban, mi egyébbel tudok még segíteni Neked, hogy a szervezeti célokat könnyebben, hatékonyabban érjük el és, hogy a Te életed itt könnyebb legyen?”

Vagy valami hasonlót. A lényeg, hogy konkrétan rákérdezel és jelzed, hogy Te neki szeretnél segíteni, Te az ő válláról szeretnél levenni terheket. (Az esetek többségében ezért hálás lesz neked!) Nem várod a sült galambot, hanem elébe mész a lehetőségnek. Fenti mondaton túl jelezheted neki azt is, hogy rád mindig számíthat.

Azért találom jónak a fenti mondatot, mert a tipikus beosztotti hozzáállás nem az, hogy „hogyan tudnék még többet vállalni?”, hanem az, hogy „hogyan tudnék minél kevesebbet elvégezni anélkül, hogy ez bárkinek feltűnne”?

Nem kevésbé azért is jó a fenti mondat, mert a beosztottak többsége ilyen kérdéseket a főnökének egyszerűen nem szokott feltenni. Aki meg felteszi, arra nagyon nehéz lesz később nem emlékezni…

Boér Tamás
professional coach, motivációs előadó
a „Sikertervezés” könyvek írója

A Egy karrierépítő kérdés, amit muszáj feltenned a főnöködnek bejegyzés először a Sikertervezés.hu jelent meg.