A pénzteremtés titkai

Szerző: 2013. január 3. január 6th, 2016 Egyéb, Sajtómegjelenések, Siker

Cikk az anyagi bőség megteremtésének belső feltételeiről

Megjelent az Elixír 2008 májusi számában.
Az interjút készítette: Denkinger Anita

– „Isten, áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel.” – Gyönyörű mondat, amit mélyen hordozunk magunkban. De vajon nem erősíti-e bennünk egy picit azt, hogy a gazdagság nem rajtunk múlik? Pedig az anyagi bőség nem kívülről adatik, hanem belülről fakad. Bárki teremthet magának sok pénzt, de ezt a munkát nem az anyagi világban kell elkezdeni.

Szeretnénk a mennybe jutni, de meg akarjuk úszni a halált. Szeretnénk gazdagok lenni, de félünk tenni érte. Pedig a pénzért meg kell dolgozni, de nem akárhogyan.

A bőség nagy titka ugyanis valóban az, hogy belülről fakad. Nem anyagi világunk kivetül az anyagi világba, és pénz formájában nyilvánul meg. Ezért első lépésként belső gazdagságunkat kell felfedeznünk, majd felszínre hoznunk, ami aztán maga után vonja az anyagi bőséget is. Ez a munka persze nem könnyű, mert változással jár. S hiába tudjuk, hogy az egész élet a megújulásról szól, tartunk tőle. Pedig aki mer, az nyer.

Boér Tamásnak is ez a hitvallása, amire az élete a bizonyíték. Nem félt maga mögött hagyni egy országot, és a semmiből új életet kezdeni egy másikban. Nem félt szembenézni a gyengeségeivel, és új emberré válni. És sosem félt felcserélni a jót a még jobbért, a biztosat a bizonytalanért. Jelenleg coachként hasonló bátorságra és tudatosságra inspirálja az embereket. Arra, hogy merjék elhinni, hogy többre képesek, mint gondolják, ne féljenek álmodni, és tenni azért, hogy azok valóra váljanak.

– Bár sokat halljuk manapság, hogy a gondolatoknak teremtő ereje van, mégis nehéz elhinni, hogy a pénzt alapvetően nem az anyagi világban kell megteremtenünk. Hogyan válthatjuk pénzre a gondolatainkat?

– Múltbeli tapasztalataink, hitrendszerünk meghatározzák jelen gondolatainkat, érzéseinket. Ha túl sok bennünk az aggodalom, a kétség, vagy a félelem, akkor ezek válnak cselekedeteink hajtóerejévé, és a vonzástörvény szerint megteremtjük aggodalmunk, kétségünk vagy félelmünk tárgyát. Tehát túlnyomó részben negatív dolgok fognak történni velünk, ami alacsonyabb életminőséget eredményez.

Hasonlóan, minél több a pozitív gondolatunk és érzelmünk, mint az önbizalom, a hála vagy a lelkesedés, életünk minősége annál jobb. Kutatások igazolják, hogy a pénz és az életminőség között logaritmikus kapcsolat van, ami egy meredeken induló, majd ellaposodó görbével ábrázolható. Ennek fordítottja is igaz, azaz az életminőség-pénz viszony exponenciális, ami egy laposan induló, majd meredeken felfelé ívelő görbével illusztrálható.

Ez azt jelenti, hogy ha először az életminőségünk javításán dolgozunk, akkor idővel sokkal nagyobb mértékben jelenik meg a bőség következményként az életünkben, mint amennyire jó és boldog életet tudunk teremteni azzal, ha az anyagi világban dolgozunk a pénzteremtésen. Ezt bizonyítják azok a kutatások is, melyek szerint azok, akik megnyerték a lottó ötöst, öt év múlva ugyanolyan anyagi helyzetben éltek, mint régen, mert a gondolkodásuk, hozzáállásuk nem változott.

– Az életminőségünk javításához nem kell pénz?

– Mivel az életminőség nem elsősorban a fogyasztást jelenti, alapvetően nem a pénzen múlik. Ha megvizsgáljuk gondolatainkat, és kiszűrjük azokat, amelyek visszahúznak, és csak a pozitív, számunkra kedvező hiteket tesszük magunkévá, akkor a cselekvéseink által pozitív valóságot alkotunk.

Ez az önvizsgálat személyes fejlődést igényel. Ki kell alakítanunk az én-tudatosságunkat, amihez meg kell ismernünk önmagunkat.

De nem elég tisztában lennünk a gyengeségeinkkel és az erősségeinkkel, cselekedni is kell. Először meg kell határozni, hogy mit szeretnénk elérni, és azt miért szeretnénk. Mert ha nincs meg a válasz a ’miért’-re, akkor nincs elég hajtóerő ahhoz, hogy a tudatalattiba beszivárogva a cselekvés szokássá formálódjon.Ezért hiúsul meg sok újévi fogadalom is.

Majd változtatnunk kell bizonyos hozzáállásainkon, szokásainkon, és fejlesztenünk kell képességeinket, tudásunkat. Ez persze kényelmetlen lehet, mert a komfortzónánkból időnként ki kell lépni – például lehet, hogy a cél érdekében meg kell tanulnunk türelmesebbnek vagy bátrabbnak lenni, jobban beosztani az időnket vagy korábban kelni. De el kell fogadnunk, hogy a fejlődés útja a változás, és a bőség nem a megszokottban, hanem az újszerűben rejlik.

Az önismerethez és az önfejlesztéshez – egy-egy szemináriumon való részvételhez, idegennyelv-tanuláshoz vagy önértékelésünk fejlesztéséhez – szükségünk van valamennyi pénzre, de nem ettől válik függővé a fejlődésünk. Másrészt önmagunk fejlesztése a legjobb befektetés, mert hosszú távon megtérül, és sikert, bőséget hoz.

– Ezek szerint a pénz nem boldogít, de a boldogság pénzt hoz?

– Nem a pénz boldogít, hanem a hiánya tesz boldogtalanná. A pénz csak egy eszköz, ami addig fontos, amíg nagyon kevés van belőle. De idővel már nem lesz akkora jelentősége, mert nem emel olyan sokat az életminőségen.

Csíkszentmihályi Mihály, az Amerikában élő világhírű boldogságkutató kimutatta, hogy egy átlag amerikai szinte ugyanolyan boldog, mint egy multimilliárdos. Viszont ha a nem anyagi világunkat fejlesztjük, azzal kialakíthatjuk belső biztonságunkat, önbizalmunkat, nyugalmunkat, és boldoggá, sikerképessé tehetjük magunkat, ami új lehetőségeket és anyagi bőséget fog eredményezni.

– Sokan mégis az anyagiak illetve a lehetőségek hiányát látják akadálynak, ezért nem mernek változtatni helyzetükön. Így a jobb munka vagy a szebb élet csak álom marad.

– Életünk anyagi, intellektuális, érzelmi és spirituális területekből áll. Fontos, hogy mindegyiket jól működtessük, de mi általában csak az anyagi és az intellektuális területekkel, racionális énünkkel foglalkozunk.

Tanulunk, okosodunk, és kényszerből dolgozunk, hogy legyen pénzünk, miközben nem tudunk valódi álmainkról, vágyainkról. Vagy ha igen, észérvekkel lebeszéljük magunkat róluk, mert félünk attól, ami kockázatos és nem kiszámítható.

’Nincs rá időm, pénzem, lehetőségem.’- mondjuk, és élünk tovább álmok nélkül, sóvárogva, boldogtalanul.

Pedig jobb agyféltekénk határtalan. Ha vágyainkra kitartóan fókuszálunk, akkor nem kell a ’hogyan’-nal törődnünk, mert az elménk rengeteg cselekvési ötletet szolgáltat.

Tehát bármit el tudunk érni, amit igazán szeretnénk, de az érzelmi és spirituális oldalunk megismerése és fejlesztése nélkül ez nem megy. Csak így válhatunk teljessé, boldoggá és sikerképessé, melynek ’mellékhatásaként’ a pénz is megjelenik az életünkben.

Egy cégnél is az a felsővezető lesz igazán sikeres, aki jól bánik az érzelmekkel – magabiztos, jó a kapcsolatteremtő képessége, lelkesít, és jól kommunikál a beosztottjaival. Ez legalább olyan fontos, mint a szakmai tudás.

Amit sokan szerencsének tartanak, az pedig nem más, mint a felkészültség és a lehetőség találkozása. A mi feladatunk és felelősségünk tenni azért, hogy felkészültek legyünk, hogy ha megnyílik egy ajtó, akkor beléphessünk rajta. Adott fejlettségi fokon adott kapuk megnyílását fogjuk elérni, illetve észre venni.

– Ha a pénz egy idő után nem boldogít, akkor miért van az, hogy sok jómódú ember számára mégis cél, és nem eszköz?

– Mert nem jó a pénzhez való viszonyuk. Ennek gyakran az az oka, hogy egykor szegénységben éltek, és megszokták, hogy a pénz nagyon fontos. Akkor tényleg az volt, de mára megváltozott a helyzet, mégis úgy gondolkodnak, mintha még mindig nélkülöznének.

Sokan vannak, akik gyerekkori szegénységük miatt kialakult mentalitásukat egy életen át magukkal cipelik, és soha nem vizsgálják felül, hogy még mindig reális-e. őket általában a „nehogy hiányt szenvedjek” gondolata hajtja, és úgy vélik, hogy a meggazdagodás legbiztosabb útja, ha sok pénzt halmoznak fel. De mivel a hiány a gondolkodásuk alapja, így az hiányt fog teremteni az életükben még akkor is, ha éppen az ellenkezőjét szeretnék.

Ez nem feltétlenül szűkölködést jelent, hanem hiányt ahhoz a bőséghez képest, amit egy más szemlélettel képesek lennének megteremteni.

Például gyakori, hogy valaki sikeres vállalkozó, de a pénz állandó hajszolása miatt elhanyagolja a házasságát, ami váláshoz vezet, az pedig jelentős anyagi veszteséggel jár. A bőség-szemlélettel – amit az a gondolat vezérel, hogy bőven jut mindenkinek, és minél többet adunk, annál több jut nekünk is – valószínűleg nem jutott volna idáig.

– Tehát különbség van a gazdagság és a bőség között?

– Ha a gazdagság felhalmozást jelent, akkor igen.

A bőség, akár az Élet, az áramlásról szól. A folyamatos adás-kapásról. Meg kell tanulnunk adni és elfogadni, nem elég csak adni vagy csak kapni. Ennek a megtanulását is a nem anyagi világban kell elkezdeni. Például adjunk bátorítást, és fogadjuk is el a segítséget.

Később a pénzzel is ugyanígy bánjunk – hagyjuk, hogy jöjjön, de azt is, hogy menjen. Persze jól döntsünk abban, hogy mire fordítjuk, célszerű a nem anyagi világ dolgaira, saját sikerképességünk növelésére fordítani.

Ha így viszonyulunk a pénzhez, és nem aggódunk, hogy elfogy – mert azzal valóban a hiányát teremtjük meg – akkor folyamatosan lesz belőle. Mint ahogy a levegő sem fogy el attól, hogy sokan lélegeznek.

– Miért nehéz a bőség-szemlélet szerint élni, és megvalósítani az álmainkat?

– Mert életünk során kultúránkból, vallásunkból, neveltetésünkből, kapcsolatainkból adódóan rengeteg önkorlátozó hiedelem rakódott igazi önmagunkra, amelyek nem engedik a vágyainkat megnyilvánulni. Kishitűség, kétely, félelem, a ’Képtelen vagyok…’, a ’Mit fognak gondolni mások?’ és egyéb hitek, amelyekről azt gondoljuk, hogy igazak, de sosem vizsgáltuk meg, hogy valóban azok-e.

Ha például valakinek gyerekkorában azt mondták, hogy ’meggazdagodni csak lopással és csalással lehet’ és azt is, hogy ’mi becsületes emberek vagyunk’, akkor a kettő együtt égett be a tudatalattijába, így az illető számára a meggazdagodás becstelenséggel párosult. Ezért az ilyen ember mindaddig képtelen meggazdagodni, amíg felül nem vizsgálja, hogy valóban igaz-e az, hogy lehetetlen tisztességesen meggazdagodni.

– Hogyan lehet feloldani a bőséget blokkoló tényezőket?

– El kell hinni, hogy a bőség lehetősége bennünk van, és azt tudatos önvizsgálattal és önfejlesztéssel hozzuk felszínre. Továbbá el kell kezdeni annak a hitnek a bázisán kitartóan cselekedni, hogy amit szeretnénk, az megvalósulhat. Nem az a kérdés, hogy mikor és hogyan, az úgyis magától kialakul.

Denkinger Anita

Tetszett? Oszd meg a megfelelő gombra kattintva!

Leave a Reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

„Hú, Tamás, ennek tankönyvben a helye! Gratulálok!”

Vámos Robi
alapító, Táblácska

Cégvezetőként
hogyan győzz meg bárkit bármiről?

Sajátíts el Te is ingyenesen 5 azonnal használható technikát,
hogy soha többé ne maradj alul senkivel szemben!