Vállalkozásod olyan, mint egy tíz sebességes kerékpár

Interjú az “Üzlet és Siker” magazin 2009. márciusi számában

Cégvezetés, coaching, érzelmi intelligencia

Boér Tamás coach szerint egy cégvezető olyan, mint egy tízsebességes kerékpár. Neki is vannak sebességfokozatai, amiket nem használ, mert még nem fedezte fel őket.

A coach feladata segíteni az ügyfelet abban, hogy megtalálja ezeket a fokozatokat és kezdje is használni őket.

– Ön többszörös újrakezdő: nem félt maga mögött hagyni szülőföldjét, és új életet kezdeni Magyarországon. Budapesten pedig egy multinacionális cég vezető pozícióját cserélte fel sikeres vállalkozására. Hogyan sikerült megvalósítania a terveit?

– Bíztam saját magamban, mert világosan tudtam, hogy mi az, amit folyamatosan építkezve szeretnék megvalósítani. És ettől nem hagytam magam eltántorítani.

– Mik azok a félelmek, amik meggátolhatják egy vállalkozás tudatos megtervezését?

– Alapvetően öt félelmet ismerünk. Félünk az anyagi lecsúszástól, a visszautasítástól, a változástól, a kudarctól, a felelősségtől. Sokan az anyagiak illetve a lehetőségek hiányát látják akadálynak, ezért nem mernek változtatni helyzetükön. De ez egy illúzió, mert az egyetlen akadály az mindenkinek saját maga.

– Hogyan győzzük le ezeket a félelmeket?

– Meg kell érteni, hogy minden lehetőség – az anyagi bőség megteremtése is – bennünk van. Ezt tudatos önvizsgálattal és önfejlesztéssel felszínre lehet hozni.

El kell kezdeni annak a hitnek a bázisán kitartóan cselekedni, hogy amit szeretnénk, az megvalósulhat. Nem az a kérdés, hogy mikor és hogyan, mert az úgyis magától kialakul – feltéve, hogy elindulunk és haladunk.

A legtöbb ember ezt mulasztja el: hogy elinduljon, és folyamatosan haladjon is.

– Azt mondta: anyagi bőség. Mi a különbség a bőség és gazdagság között?

– A gazdagság felhalmozást jelent – és a vele járó félelmet, hogy elveszíthetem, ami van. A bőség, akár az élet, az áramlásról szól. A folyamatos adás-kapásról. Érték ki, pénz be. Folyamatosan.

De ennek a megtanulását is a nem anyagi világban kell elkezdeni. Az üzleti életben is először van meg a bizalom – ami egy nem anyagi dolog – csak utána jön a pénz – az anyagi dolog.

A mostani pénzügyi válság is arról szól, hogy nincs bizalom, ezért a pénz sem áramlik úgy, mint korábban.

– A sikeres cégvezetők, tulajdonosok általában a semmiből hoztak létre valamit, nem egyszer a szabályok, a megszokott szemléletek átalakításával. Ön szerint lehet-e tanítani a „spirituszt”, azt a különös képességet, amelyet a sikeres cégvezetőkben megtalálunk?

– Persze, hogy lehet. Nincs „sikeresség-gén”, csak kitartás és elhivatottság. Hiszen a sikeres ember egyik fő ismérve, hogy élőben megtapasztalva a dolgokat, abból állandóan tanul.

Én soha nem a sikeres emberek utánzását tanítom, hanem a sikeresség belső feltételeinek a kifejlesztését. A kiemelkedő teljesítményhez elsősorban érzelmi érettség kell és az a képesség, hogy a komfort zónádból könnyen ki tudj lépni.

Ebben az értelemben a szabályok valóban arra valók, hogy folyamatosan megpróbáljuk őket felülírni.

– Ön szerint a magyarok mennyire irtóznak a változástól?

– Mindenki a mennyországba szeretne jutni, de senki nem akar meghalni. Nemrég a Közép-Európai Egyetem MBA kurzusán voltam vendégelőadó. A téma a változásmenedzsment volt. Feltettem egy kérdést, hogy milyen fogalmakkal asszociálják azt a szót, hogy változás. Mindenféle – amúgy helyes – válaszokat adtak, mint például kockázat, lehetőség, veszély, költséges, ellenállás, stb.

Csak egy szó nem hangzott el: „én”.

A változásra az emberek tipikusan nem úgy gondolnak, hogy „nekem kell változnom”, hanem úgy, hogy „a külvilág, az a valami odakint” kell változzon. Ez nagy hiba!

Fel kell ismerni, hogy az egyetlen, számomra tényleges hasznot hozó változás az, ami bennem történik. Ha pedig másokat vezetek, ennek annál nagyobb a fontossága.

– Kikkel érdemes inkább építenie a kapcsolatot egy cégvezetőnek? A potenciális ügyfelekkel? A cégtulajdonossal? A beosztottakkal?

– Valamilyen mértékben mindegyikkel, de elsősorban saját magával. Bár a legtöbb ember tudja, hogy „minden a kapcsolatokon múlik”, mégis nagyon kevesen építik tudatosan az üzleti kapcsolatokat. Ez sokszor annak a tünete, hogy nem építi saját magával a kapcsolatot.

– Mintha a bizalomból meglehetősen kevés lenne manapság…

– Így van. Magyarországon alacsony az interperszonális bizalom szintje. Ezzel szemben a skandináv országokban magas a bizalom az emberek között. Nem csoda, hogy ezek az országok jobban is működnek. És éppen a fenti megállapítás fényében tűnik sokkal fontosabbnak az emberi kapcsolatok, a bizalom építése.

– Hogyan lehet motiválni a cégvezetőket arra, hogy leküzdjék belső ellenállásukat a napi gondjaik közepette?

– Egy sikeres cégtulajdonos tipikusan erősen motivált ember. De amíg elsősorban az anyagi gyarapodásért dolgoikk – önmaga, a cége, a családja javát tartva szem előtt – addig motivációra van szüksége. Mert gyakran érezni fogja, hogy valami máshoz lenne kedve, de hát dolgozni „kell”… És ennek a belső ellenállásnak a leküzdéséhez kell a motiváció.

Én egy másik perspektívát kínálok: motiváció helyett helyezzük előtérbe az inspirációt. Inspiráció az, amikor nincs belső ellenállás. Amikor kedvem van valamit megtenni. És az elvégzett munka örömet okoz.

Próbáljunk meg a munkában minél többször inspiráltan, a belső kreatív vágyaink által hajtva cselekedni. Ehhez nagyon jó, ha valaki megtanul nagyban gondolkodni.

– Nem származik abból rossz, ha egy munkavállalótól az egész személyiséget érintő módon elvárják, hogy belsőleg azonosuljon egy vállalat értékeivel? Hiszen mégiscsak a tulajdonosok profitjáról van szó…

– Ha kötelező az azonosulás, az nem jó, és nem is hatékony. Ugyanakkor minél nagyobb az átfedés a vállalat által meghirdetett – és a vezetés által ténylegesen mutatott –, valamint a munkavállaló által vallott értékek között, annál hatékonyabb a munkavégzés.

A cég és az egyéni értékek átfedésén való munkálkodás közös érdek. Erre sajnos sok helyen kevés hangsúlyt fektetnek…

Szerintem egy munkavállaló akkor nyújt kimagasló teljesítményt, ha nem az életét rendeli a munka alá, hanem éppen fordítva. A munka legyen az, amin keresztül az életét nap mint nap szebbé, jobbá és gazdagabbá teszi – ideális esetben annak minden területén.

Itt persze az is szerepet játszik, hogy mit vár el a munkától maga a munkavállaló – tipikusan csak nagyon keveset, elsősorban anyagiakat.

A „munkához” való viszonyulásban bőven van még mit fejlődni: el kell végre jutni oda, hogy a „munka” elsősorban önmagam emberi minőségének – sikerképességének – a folyamatos fejlesztése legyen. Én magam kéne, hogy legyek a munkám első számú tárgya.

– A vezetői coachinggal kapcsolatban felmerülhet, hogy a hatása ideiglenes: addig tart, ameddig maga az együttműködés, vagy ameddig ügyfél és coach kapcsolatban vannak. Lelkesít, de nem fenntartható.

– Ez nem így van. A résztvevők azért nem esnek vissza az együttműködés befejeztével, mert menet közben egy csomó maradandó felismeréshez jutnak saját magukról. Ezeket az élet minden területén tudják hasznosítani.

A kiemelkedően sikeres emberek egyik tulajdonsága, hogy tudnak bánni más emberekkel. Elsősorban az ilyen tulajdonságú emberek közül kerülnek ki a vezetők. Ennek előfeltétele viszont, hogy jól tudjanak bánni önmagukkal – elsősorban a maguk és mások érzelmeivel. Gyakran ez az, amit megtanulnak az együttműködés során.

– Sok cégvezető azért nem tudja továbbfejleszteni cégét, mert céljai ütköznek a saját értékrendjével. Például egy vállalkozó megreked egy pár fős cég szintjén, mert nincs jövőképe, ezért nem tud, nem mer bizonyos hosszú távú döntéseket meghozni.

– Ez így van. Az egyik lehetséges ok, hogy egy vállalkozás nem növekszik, az, hogy nincs letisztázva a cégvezető személyes értékrendje.

Például ha egy cégvezetőnek fontos, hogy „humánus” legyen, hogy odafigyeljen az emberekre és “ne okozzon nekik rosszat”, akkor komoly belső konfliktust okozhat, amikor felmerül, hogy egy alkalmazottat el kellene bocsátani.

– Ha egy mondatban kellene elmondani az „ars poeticáját”, mi lenne az?

– Nagy megtérülésű, biztos befektetések. Ez alatt elsősorban a személyes sikerképesség fejlesztését kell érteni. Pont ebben segítem ügyfeleimet is, a küldetésem is ezt tükrözi:

„Cégvezető ügyfeleimnek segíteni, hogy személyes fejlődésüket előtérbe helyezve egyre kevesebb stresszel, egyre több örömmel érjenek el egyre jobb eredményeket.”

Szabó Zsigmond

Tetszett? Oszd meg a megfelelő gombra kattintva!

Te mit szólsz ehhez?

„Hú, Tamás, ennek tankönyvben a helye! Gratulálok!”

Vámos Robi
alapító, Táblácska

Cégvezetőként
hogyan győzz meg bárkit bármiről?

Sajátíts el Te is ingyenesen 5 azonnal használható technikát,
hogy soha többé ne maradj alul senkivel szemben!