“Dolgozni kell, mert kell a pénz. Valamiből meg kell élni.”…hogy is van ez?
Az ipari társadalom hozzászoktatott minket ahhoz, hogy legnyilvánvalóbb szükségleteink sokaságát pénz használatával elégítsük ki. A képlet egyszerű: ha van rá pénzem, akkor meg tudom vásárolni.
Bármit.
És ez megnyugtató, mert nincs gondom a szükségleteim kielégítésével. Biztosítva van az étkezésem, a lakhatásom, a ruházkodás, tudok utazni stb. Hiszen csak elmegyek a pénzzel a boltba, és megvásárolom, amire szükségem van. Vagy megveszem a repülőjegyet, lefoglalom előre a szállást, és már indulhatok is.
Az őskorban ez nem így volt: a napi betevőt meg kellett termelni, vagy össze kellett gyűjteni, vagy le kellett vadászni, és nem volt olyan gazda a világon, aki hitelből képes lett volna aratni. (Egyébként ma sincs…pedig egyesek megpróbálják veled elhitetni, hogy van.)
A történelem során a szegénységtudatot (vagy ahogy én hívom: a hiányszemléletet) az emberek generációról generációra továbbadták, és még ma is sokaknál mantra az, hogy “Dolgozni kell, mert kell a pénz. Valamiből meg kell élni”. Mondják ezt sokszor fásultan, a hangjukban csomó lemondással, és beletörődéssel.
Ez nagyon sok ember gondolkodásában manapság is annyira benne van, hogy nem veszik észre, hogy a valódi jóléthez, és az anyagi gyarapodásukhoz gondolatilag éppen, hogy el kell távolodniuk a pénz akarásától, és gondolkodásukat át kell szabják olyanra, amivel képesek lesznek minőségibb életet élni.
Sajnos senki nem tanítja meg az embereket arra, hogy mélyebbre ássanak, és közelebbről megvizsgálják, mi igaz abból, hogy “Dolgozni kell, mert kell a pénz. Valamiből meg kell élni”.
Ha van pénzem, akkor minden rendben van?
Ha ez így lenne, minden dúsgazdag és vagyonos ember határtalanul boldog és egészséges lenne, és közöttük nem lennének sem depressziósok, sem öngyilkosok.
De tudjuk jól, hogy ez nincs így.
Félreértés ne essék: egyáltalán nem vagyok sem a pénz, sem a meggazdagodás ellen, sőt! De ellene vagyok annak, hogy kiaknázatlanul hagyjuk életünk lehetőségeit. Pénzügyileg is.
Örömmel, értelemmel, egyensúlyban.
A halál nem tragédia
Hogy mi köze mindennek a halálhoz? Rengeteg. Mert a halál az egyetlen biztos dolog az életben (Mark Twain szerint az adók is). Nem az a kérdés, hogy meg fogsz-e halni, hanem az, hogy mikor és főleg az, hogy mennyit éltél halálod napja előtt.
Mai kultúránkban a halál tabutéma. Szerintem elsősorban azért, mert az elhunyt hozzátartozónak, a szeretteinek a fájdalma tabu. Kimutatni, hogy mennyire fáj kínos. Kevésbé érintett külső megfigyelőként látni valakit a fájdalmában kínos. Nem tudunk mit kezdeni vele. És hát maga a lelki fájdalom adott esetben szinte kibírhatatlan. Ezért a – főleg a hirtelen, nem várt módon bekövetkező – halált tragédiának nevezzük.
De a halál nem tragédia.
A tragédia az, amikor életed során nagy jelentőségű döntéseket elmulasztasz meghozni.
Ezt olvasd el még egyszer:
A tragédia az, amikor életed során nagy jelentőségű döntéseket elmulasztasz meghozni.
Az a tragédia, amikor életed során a “…hettem volna”, és a “…hattam volna” listád egyre csak nő. Kimondhattam volna…., megtehettem volna… stb. – de nem tettem.
Kétségtelen, hogy életed minősége, és az anyagi gyarapodásod érdekében valamit másképp kéne tenned. Garantálom neked, hogy amit az anyagi gyarapodásod érdekében kéne másképp tenned, az nem csak az anyagiak terén fog neked előrelépést hozni, hanem az emberi kapcsolatok, sőt, az egészséged terén is.
A dolgok összefüggnek.
Mi a pénz? És főleg…kinek az?
Ha a pénz biztonságot jelent, akkor hogy voltak biztonságban őseink, amikor még nem használtak pénzt? Szükségleteiket az emberek árucsere formájában elégítették ki. A vadász vadhúst kínált, cserébe a favágó fát adott. A földműves gabonát cserélt a munkájához szükséges eszközökre. És így tovább. A kardfogú tigris elleni védekezéshez, vagy a mamut csapdába ejtéséhez szintén nem használtak pénzt. Az eszközöket maguk alakították ki (szúrófegyverek, verem stb.) Ez természetesen nagyon nehézkes volt, a föníciaiak által feltalált pénz később sokat segített.
Az ipari társadalom viszont munkahelyet kínál, pénzért cserébe. Ebből egyenesen következik a mantra: “Dolgozni kell, mert kell a pénz. Valamiből meg kell élni.”
Nos, amíg a pénz kell, addig komolyan gátolod a pénzügyi gyarapodásodat – és vele együtt életed örömeit is.
Most jól figyelj!
A pénz neked az, amit rávetítesz. Ha a biztonságot vetíted rá, akkor neked biztonságot jelent. Ha hatalmat vetítesz rá, akkor a pénz neked hatalmat jelent. Ha szabadságot, akkor neked szabadságot jelent.
Van, akinek a pénz önbizalmat jelent. “Merek cselekedni, mert meg tudom engedni magamnak, hiszen meg tudom finanszírozni. Ha nincs pénzem, akkor megállok.”
Van, akinek hatalmat jelent. “Meg tudom engedni magamnak, mert ha bajba kerülök, lesz pénzem ügyvédre”. És valóban: sokan a pénzért cserébe kiadják a hatalmat a kezükből.
Van, akinek önértékelést jelent. És ha elveszíti a pénzét, egy nagy nullának érzi magát. Erről szól Lázár János elhíresült mondása is, miszerint “akinek nincs semmije, az annyit is ér.”
Nincs ez másképp a párkapcsolatban sem. Amit rávetítesz, számodra azt jelenti a párkapcsolat.
Ezért a pénz megszerzésétől és birtoklásától teszed függővé a biztonságodat, a hatalmadat, és a szabadságodat. És bármi mást.
Emiatt a téves gondolkodás miatt ha nincs (elég) pénzed, akkor nem érzed magad (elég) biztonságban, nem érzed, hogy (elég) hatalmad lenne, és nem érzed magad (elég) szabadnak.
Évekkel korábban egy tréning résztvevőm mesélte, hogy férje felső vezetői pozícióban dolgozik, havi nettó másfél millió forintot visz haza, miközben nap, mint nap rendkívül stresszes és feszült. Kérdi a felesége: “Drágám, mikor leszel végre nyugodt, és kiegyensúlyozott?” Válasz: “Majd, amikor lesz 200 millió forint a bankszámlánkon.”
Kitűnő példa arra, hogy valaki egy külső tényezőre (a pénzre) hárítja a felelősséget a saját nyugalma és kiegyensúlyozottsága tekintetében.
Nos, ezen a korlátozó gondolaton túl kéne lépni, mert nem vezet eredményre.
Ezek szerint mondjak le a nyugodt, kiegyensúlyozott életről, amíg valamilyen külső feltétel nem teljesül? Ugyan miért tenném? Nem akkor minőségi az életem, ha nyugodt és kiegyensúlyozott (és vidám és lelkes stb.) vagyok, minden nap? Ugyan miért tolnám ezt ki a jövőbe? Én most akarok nyugodt, kiegyensúlyozott és lelkes lenni, nem majd, valamikor!
Mi a biztonság?
Annak tudata, hogy bizonyos, számodra kellemetlen esemény nem történik meg. De ezt honnan tudhatod egészen biztosan? Onnan kezdve, hogy élsz, a fizikai halálod abszolút lehetőség, ami előbb-utóbb garantáltan valósággá válik. Tudjuk jól, hogy az élet egy szexuális úton terjedő halálos, gyógyíthatatlan betegség.
Onnan kezdve, hogy kiléptél az utcára, annak valószínűsége, hogy halálos közúti baleset ér, jelentősen megnő. Statisztikák szerint sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki közúti balesetben hal meg, mint repülőszerencsétlenségben, mégis sokkal többen félnek az utóbbitól, mint az előbbitől. Felmérések kimutatták, hogy 2015-ben Magyarországon pont azokban a régiókban féltek jobban az emberek a migránsoktól, ahol migránsok nem is jártak. Abszurd, hogy az emberek olyan dolgoktól félnek, amelyektől kevésbé indokolt félni, míg olyantól nem félnek, amitől indokoltabb lenne. De tudjuk jól, hogy az ember minden, csak nem racionális lény.
A biztonság ebben az értelemben a félelem hiányát jelenti.
A biztonság lehet annak tudata is, hogy másnap a közeli boltban várhatóan nagyon valószínű, hogy bizonyos termékeket meg tudsz vásárolni. Így nem lesz gondod vele, hogy honnan szerzed be a szükséges dolgokat.
A biztonság ebben az értelemben gondtalanságot jelent.
Jelenthet még kényelmet, kiszámíthatóságot, és nyugalmat.
Ha arra gondolsz, hogy több pénzt szeretnél az életedben, és azt egyre könnyebben szeretnéd, akkor szerinted mennyire kéne ragaszkodnod a fentiekhez, mármint:
- ahhoz, hogy soha ne érezz félelmet?
- a teljes gondtalansághoz?
- a kényelemhez?
- a kiszámíthatósághoz, és
- a nyugalomhoz?
Szerinted a sikeres vállalkozók – akik pénzügyileg is sikeresek – soha nem éreztek félelmet?
Soha nem nyomasztották őket gondok?
Mindig teljes kényelemben voltak?
És soha nem voltak stresszesek?
Dehogynem. Vállalták, és megtanulták ezeket kezelni. Idővel a félelmek elmúltak, a gondok megszűntek, a kényelmet meg tudták teremteni, és a stresszt is maguk mögött tudták.
Ha a pénzt biztonságnak érzed, akkor tudd, hogy a pénz inflálódhat, és elveszítheti értékét. A pénzedet ellophatják. És, ha a pénzt elülteted, mint egy magot, nem lesz belőle ennivaló.
Pénzzel lehet vásárolni lakást, de otthont nem.
Diplomát, titulust igen, de tudást nem.
Szexet igen, hozzád való igazi társat nem.
Orvosi szolgáltatásokat igen, garantált gyógyulást nem minden esetben.
Az, hogy mennyi pénzed van a bankszámládon, csak azt mondja meg jó becsléssel, hogy körülbelül mennyi időd van addig, amíg a jelen fogyasztási szintedet fenn tudod tartani anélkül, hogy bármi újat is tenned kéne érte – feltéve, hogy a külvilágban semmi sem változik.
Mit kezdenél sok pénzzel egy lakatlan szigeten? Segítene a túlélésben? Aligha. A túléléshez olyan belső tulajdonságokra van szükség, amelyeket pénzzel megvenni nem lehet: felelősségvállalás, kreativitás, kitartás, hosszú távon gondolkodás képessége, a kényelemről való lemondás képessége, és még hosszan sorolhatnám. (Ha inspirálódni szeretnél ilyen téren, ajánlom figyelmedbe a Számkivetett című filmet, amelyben Tom Hanks egy lakatlan szigetre kisodródott, a túlélést és végül a menekülését megszervező ember szerepét játssza.)
Ha nem jöttél volna még rá: pont ezekre a belső tulajdonságokra van szükség ahhoz is, hogy képes legyél vidáman, örömmel, és egyensúlyban egyre több pénzt megtermelni – úgy, hogy azzal másokat szolgálsz.
Vedd vissza a hatalmat!
Csak egyszer éld meg életed során azt, hogy pénz nélkül is biztonságban vagy – és itt az érzésről beszélek -, onnan kezdve többé már nem leszel rabja a pénznek. Többé nem lesz “kell a pénz”, sem “meg kell valamiből élni” – onnan kezdve igazi életed lesz. És ezzel együtt egyre több pénzed is, egyre könnyebben.
Ezért kívánom azt minden, pénzre túlfókuszált, a felelősségét a pénzre hárító embernek, aki a biztonságát a pénztől várja, hogy élete során legalább egyszer nullázódjon le anyagilag, de teljesen.
Hogy miért? Azért, mert onnan felállni hihetetlen erőt ad. És szabadságot, és hatalmat, és…mindent.
Szinte hallom, hogy egyesek felhördülnek…“van, aki ezt nem bírná ki, és öngyilkos lenne”, “azt kívánod, hogy ne tudjak ételt adni a gyerekemnek?!” stb.
Válaszom ez: egy ilyen helyzet rákényszerít a fejlődésre, arra, hogy lebontsd az addigi, korlátozó hiedelmeidet, és, hogy kilépj a komfort zónádból. Egy ilyen helyzet segít rádöbbenni, hogy minden biztonság, hatalom, és szabadság benned van.
Nem, nem lesz öngyilkos, és ő is meg fogja találni a megoldásokat úgy, ahogy azt nagyon sokat megtalálták már az életben. (De ha mégis, akkor azt nem a pénz hiánya miatt tette. A pénz hiánya csak aktiválta azt, ami eleve benne volt. Ettől persze egy ilyen döntés nagyon szomorú, és a hátramaradottaknak rendkívül fájdalmas. És tudjuk, hogy a halál nem tragédia…)
Ha az anyagi lenullázódás gondolatára még mindig félelemmel reagálsz, akkor ajánlom figyelmedbe azt, amit egy kedves ügyfelem (aki nagy változást vitt az életébe, amiben rengeteg bizonytalanság volt) mondta néha a konzultációink során: “Megteszem, ami tőlem telhető, a többit Jóistenre bízom.” Mondanom sem kell, hogy – bár nem kevés megpróbáltatáson ment keresztül – nem lett sem beteg, nem került sem az utcára, sőt, idővel egyre több sikert képes volt elkönyvelni. Pénzügyileg is.
Egy ilyen átalakulás megfizethetetlen.
Onnan kezdve a pénz nem cél, hanem eszköz lesz az életedben. És mint ilyen, sokkal jobban fog szolgálni téged, és az anyagi felemelkedésedet is.
Mi lenne, ha nem vetítenél a pénzre semmit?
Megmondom: akkor az lenne, hogy sokkal szabadabb, és erősebb lennél.
Vedd tudomásul: minden alkalommal, amikor külső tényezőtől vársz valamit az életedben, saját magadat gyengíted. Ilyenkor a felelősséget hárítod. Akkor vagy – és leszel – a legerősebb, ha életed minden vonatkozásában a felelősséget magadnál tartod.
Akkor bármit is nem a pénztől várnál, hanem saját magadtól.
A biztonságodat.
A szabadságodat.
A lelkesedésedet.
Önmagad elfogadását, mint rendkívül értékes embert.
A felelősségvállalási hajlandóságodat.
A motivációdat.
A tettrekészségedet.
Ezt az átalakulást kívánom neked: a belső világod tekintetében (az érzelmi, és lelki állapotod tekintetében) külső tényezőktől soha semmit ne várj. A belső világodat (gondolatok, érzések, döntések) soha ne tedd függővé külső tényezőktől.
Sem a pillanatnyi pénzügyi helyzetedtől, sem a gazdasági helyzettől, sem a házasságodtól, sem az egészségi állapotodtól.
Nem azt mondom, hogy a külső tényezőkkel nem fontos törődni. Azok is fontosak, azokra is oda kell figyelni. De mindennél fontosabb, hogy a gondolataid, az érzéseid, és a döntéseid tekintetében megőrizd a szabad választás hatalmát, bármi is történik odakint.
Ezekkel kapcsolatban – gondolatok, érzések, cselekedetek – a felelősséget mindig tartsd magadnál.
Pénzügyi gyarapodást csak így tudsz megvalósítani.
Ne több pénzt akarj, hanem annak képességét, hogy bármikor, szándékod szerint megteremthesd a pillanatnyi szükségleted, vágyad kielégítéséhez szükséges pénzt.
Az nem gond, ha itt és most nincs pénzed.
Az a gond, ha nem vagy képes elérni, hogy legyen pénzed.
A pénz rajtad kívül van. Az egy külső “dolog”.
A képesség, hogy pénzt “termelj”, az benned van.
Pénztermelő képességed a legfontosabb nem anyagi tőkéd.
Honnan jön a pénz?
A pénzt mindig valaki adja neked. Alkalmazottként a főnököd dönt úgy, hogy alkalmazotti jogviszonyodat a maga részéről fenntartja, ezért havonta fizetést kapsz. Vállalkozóként a vevőid, az ügyfeleid adják.
Ebben a két példában értékek cseréje történt, úgy jutottál pénzhez. Valamit adsz, cserébe kapod a pénzt.
Vannak persze olyan lehetőségek is, amiken keresztül úgy jutsz pénzhez, hogy nem teremtesz semmilyen értéket. Nem ajánlom.
Spirituális értelemben a legjobb, ha értékek cseréjén keresztül jutsz pénzhez, a vállalkozói lét is erről szól. Sajnos a hiányszemléletű (és pénzügyekben járatlan, sőt, naiv) emberek sokasága képes újból és újból “bedőlni” hihetetlen anyagi gyarapodást ígérő konstrukcióknak.
Ez azért van, mert valaki annál nagyobb valószínűséggel hisz el egy ígéretet, minél erősebb érdeke fűződik ahhoz, hogy az az ígéret igaz legyen. Minél inkább ki vagy éhezve valamire, annál inkább elhiszed valakinek, hogy igazat mond, amikor megígéri, hogy azt a valamit neked megadja. Más szóval, a vágyaid, a kielégítetlenséged erősen befolyásolja a döntési képességedet. (Voltál már valaha élelmiszert vásárolni úgy, hogy nagyon éhes voltál?)
Ezt marketingesek, reklámszakemberek, és politikusok is ki szokták használni.
Éppen ezért vevőként a te felelősséged megismerni a pontos szükségletedet, és azt, hogy azt milyen, valódi megoldással tudod kielégíteni magadnak.
Vállalkozói szemszögből mindig az a lényeg, hogy valódi szükségleteket elégíts ki, valódi problémákat oldj meg valódi termékekkel és szolgáltatásokkal.
Amikor valaki azt tapasztalja, hogy az ő valódi szükségletére valódi megoldást kapott tőled, akkor örömmel adja oda neked a pénzét.
Ez a legbiztosabb módja az anyagi gyarapodásodnak.
