Mi lesz 5 év múlva?

Szerző: 2018. augusztus 27. Egyéb

Ügyfelem megírta, mit képzel el magának 5 év múlva

Én meg nem tudtam nem reagálni az írására.

Egy coaching folyamat haszna az ügyfél teljesítményének növelése, magasabb szintű eredmények elérése. Ugyan a leghasznosabb pillanatok a személyes konzultációk során “történnek”, két konzultáció között néha van egy-egy e-mail váltás is.

Alább olvashatod ügyfelemnek írt válaszomat az 5 évre elképzelt céljairól, jövőképéről. Olvasd át, ki tudja, találsz benne hasznosítható gondolatokat?


“Végre! Ugyan még hétfőn elolvastam, most újra végigmentem ezen a kis „esszén” – amiért csak gratulálni tudok! – , így végre válaszolok is.

Ennek a megírásával azt hiszem, önmagának segített nagyon sokat.

Én továbbra is ugyanúgy, ugyanazzal tudok segíteni, amire szerződtünk:

  • tudatosítok, és
  • felelősséget generálok.

Ami különösen jó ebben az írásban, hogy benne foglaltatnak a számomra lényegi „dolgok”, úgy, mint:

  • küldetés
  • jövőkép
  • értékrend
  • stratégia

Küldetés: széppé tenni a dolgokat magam körül. (ez abszolút egyértelmű!)

Jövőkép: a sok leírt mindenből jó lenne egy ütős jövőkép mondatot alkotni

Értékek:

  • szépség
  • rend(ezettség)
  • művészet
  • társasági élet
  • utazás
  • gyerekekkel való kapcsolat
  • feltöltődés inspiráló környezetben (vidéki ház)

És a leírtak alapján bátorkodom hozzátenni, hogy (kérem szabadon átfogalmazni!):

  • örömteli munka élvezettel, egyensúlyban, bőséges anyagi ellenszolgáltatásokkal
  • stabil, kiszámítható, kézben tartott pénzügyek

Az egyensúlyt főleg a másokkal szembeni „adok-kapok” vonatkozásában tartom fontosnak.

Pont ezzel kapcsolatban (mások a fontosak, nem én, „félholtan fekszem száz méterre a céltól a kavicsos úton”) a következő jutott eszembe:

kérem, ne vegye vészmadárkodásnak, sem ijesztgetésnek, sem negatívkodásnak, mert nem vagyok orvos, sem spirituális guru, de feltámadt bennem a kérdés, hogy az egészsége megtartása érdekében (túl azon, amiket leírt), milyen gyakran jár orvoshoz mondjuk megelőzési céllal, szűrővizsgálatokra?

Ami eszembe jutott: Balogh Béla „A tudatalatti tízparancsolata” című könyvében azt írja (és erről mások is írtak sokat és sokszor), hogy tipikusan azok a nők vannak a legjobban kitéve a rákos megbetegedések kockázatának, akik önmaguk rovására mindig csak adnak magukból, másokat mindig önmaguk elé sorolnak, és kvázi elhanyagolják önmagukat.

Egy szóval sem állítom, hogy ez a kockázat Önnél ténylegesen fennáll, mert az a jövőre nézve már fél siker, hogy megfogalmazta, hogy mi az, amit már NEM szeretne, és jó volt hallani, hogy előző hétvégén szombat délutántól hétfő reggelig csak „lógtak” a férjével minden elvárás nélkül, és minden esélye megvan rá, hogy ez az egyensúly a helyére kerüljön, csak gondoltam, „bedobom” a szűrővizsgálat gondolatát.

Tekintse egy „feldobott labdának”, amit tetszés szerint „leüthet”. (egyébként adott kor fölött már mindentől függetlenül érdemes 1-2 évente egy átfogóbb szűrővizsgálatot beiktatni, nőknek és férfiaknak egyaránt).

Coachként fontosnak tartom elmondani az ügyfélnek, ami bennem gondolatként „feltámad”, így fontosnak tartottam ezt a gondolatot is megosztani.

Legnagyobb nehézség a RENDezettség hiánya

“a régi már feszít, az új még billeg”

Javasolt teendők:

  1. Írja össze az ÖSSZES ezzel kapcsolatos, elképzelt teendőt, ami a RENDezettség irányába hat
  2. Priorizálja őket a végrehajtást követő hatás szerint: Magas, Közepes, Alacsony. Vajon ezen teendőknek melyik az a 20%-a, amelyik a rendezettség eredményéhez 80%-ban hozzájárulnak
  3. Fentiek alapján alakítsunk ki egy magas szintű ütemtervet (oroszul: roadmap) ezek megvalósítására.

Ez a roadmap lehetne a célja a köv. konzultációnak.

Ha már úgyis tűzoltás üzemmódban (!) dolgozik és él, akkor már tegye ezt ne azzal a céllal, hogy 6 hónap múlva is még mindig tűzoltás üzemmódban működjön, hanem azzal a céllal, hogy ez a tűzoltás üzemmód előbb-utóbb megszűnjön.

Amit NEM szeretnék csinálni a továbbiakban:

Teendő: 4.) kérem, mindegyik kijelentést fogalmazza meg pozitív szóhasználattal. Tehát ne azon legyen a fókusz, hogy „mit nem”, hanem azon, hogy „mit igen”. 

A tagadással ugye állítunk. Ezért fontos lenne mindig olyan szavakat használni, amire tényleg azt tudjuk mondani, hogy „igen, én ezt akarom!

Ilyen mondatrészek már fel-felbukkannak a felsorolásban, jó lenne, ha minden „nem akarom” mondanak meglenne a saját, pozitív, „ezt akarom” megfelelője.

Stratégiai lépések (a teljesség igénye nélkül):

  • megtanulni könnyedén, csuda pozitív érzések és mosoly kíséretében, indoklás nélkül (!) nemet mondani (ügyfélre, munkára, kérésekre stb.)
  • megtanulni könnyedén kérni, kapni és fogadni – kezdjen el Ön többet kérni másoktól, mint amennyit mások kérnek Öntől!
  • rendszeressé tenni a feltöltődést nyújtó énidőt – előre beiktatni a naptárba!
  • az elvállalt munkák hatókörmenedzsmentjét tudatosan csinálni: a megállapodás szerinti munkákon felüli kérések elvégzése az ügyfélnek legyenek szigorúan fizetősek, és ezt minden munka elején jelezni az ügyfélnek!
  • pénzügyekkel kapcsolatos teendők heti rendszerességgel történő elvégzése (beütemezni a naptárba az erre szükséges időblokkot)
  • áttérni olyan életre, ahol “önmagam számára én vagyok a központi szereplő” (mert akkor tudok a legtöbbet adni másoknak, ha én magam is maximumon fel vagyok töltődve!)
  • megszakítani a „belecsúsztam-kihúztam magam” ciklusokat. Ehhez kifejleszteni egy olyan érzékenységet, ami segít időben nemet mondani, mielőtt még bármerre is elkezdene „belecsúszni”
  • elgondolkodni azon, hogy árat emelhetne!

Az önbizalom kérdése

„tehát ha a saját kezünkben tudjuk az életünk irányítását, ha meg tudjuk csinálni, amit akarunk, akkor van önbizalmunk.”

Vajon…?

Itt az ok-okozati összefüggést kérdőjelezem meg… mi következik miből?

„elég jó” vs. kiválóság

hol van az a határa a „kiválóságnak”, aminél még nem fizet a saját elégedetlenségével, a saját „nem elég jó” érzésével, és a nem elég magas önbizalommal?

Másképpen megfogalmazva: meddig érdemes elmenni a kiválósági kritériumok „fölfelé srófolásával”, azaz meddig „kifizetődő”?

„Nem vagyok elég jó”

Ha jól értem, ezt már be tudta azonosítani, azaz „fejben” megvan, hogy elég jó. Csak az érzés hiányzik.

És minden alkalommal, amikor az érzést, hogy „nem vagyok elég jó” hagyja magában elhatalmasodni, olyankor hajlamos a kiválósági kritériumokat indokolatlanul „fölfelé srófolni”, és ezzel önmagát büntetni.

Teendő: 5.) továbbra is figyelni ezt a „nem vagyok elég jó” érzést, és leküzdeni, azaz nem engedni neki, hogy emiatt túlterheltséggel büntesse saját magát.

Hamarább, korábban azt mondani, hogy „ez MÁR ELÉG jó!”

Házi feladat:

Gondoljon az Önnel leggyakoribb kapcsolatban álló 5 emberre. Kérjen mindegyiküktől legalább egy dolgot, ami Önnek hasznos, ami Önnek jó, és amit eddig tőlük még soha nem kért!

További szép napot!

Tamás”

Tetszett? Oszd meg a megfelelő gombra kattintva!

Te mit szólsz ehhez?

„Hú, Tamás, ennek tankönyvben a helye! Gratulálok!”

Vámos Robi
alapító, Táblácska

Cégvezetőként
hogyan győzz meg bárkit bármiről?

Sajátíts el Te is ingyenesen 5 azonnal használható technikát,
hogy soha többé ne maradj alul senkivel szemben!